HASZNOS INFORM�CI�K | KREDITRENDSZER

A KREDITRENDSZERRŐL SZÓLÓ ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

I. A kreditrendszert a tanulmányok mérésének eszközeként, elsőként az Egyesült Államokban, 1892-ben a Harvard Egyetemen vezették be. Létrejöttének oka elsősorban a múlt század utolsó harmadában elterjedt szabad tantárgyválasztás volt. Az osztály és az évfolyamrendszer Comenius óta megszokott és kötelezően előírt ismeretek oktatásához kötődő rendje felborult, szükség volt tehát a szétszórt tárgyak tanulásának mérésére szolgáló eszközre.

A kredit ma az adott tárgy megtanulásához szükséges összes hallgatói munka mennyiségének mérésére szolgál.

A kreditrendszer nagy előnye a rugalmassága, amely lehetővé teszi:

- az átjárhatóságot, szakok, intézmények és képzési szintek között,

- a részképzések, résztanulmányok kölcsönös elismerését,

- a tanulmányok időveszteség nélküli folytatását,

- a tanulmányok nemzetközivé válásának lehetőségét.

II. A kredit a tanulmányi kötelezettségek teljesítésére irányuló hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, az összes hallgatói tanulmányi munkaidővel arányos relatív mérőszám. A nemzetközi konvenciónak megfelelően 30 hallgatói tanulmányi munkaórához 1 kredit rendelendő.

A szemeszter a hallgató átlagos ütemű előrehaladása esetén a félévenként teljesítendő kreditértéket jelenti, azaz egy szemeszternyi munkamennyiség 30 kredit összegyűjtéséhez szükséges. A hallgató egy félév alatt 30 kreditpontnál többet és kevesebbet is akkumulálhat.

A kreditrendszerben tanuló, jogász szakos hallgatónak 300 kreditpontot kell összegyűjtenie ahhoz, hogy egyetemi szintű végzettséget igazoló oklevelet kapjon. Ezen túlmenően természetesen teljesítenie kell a szak képesítési követelményeiben meghatározott ún. kritériumkövetelményeket is (a nappali tagozatos képzésben a testnevelést, szakmai gyakorlatot, nyelvi követelményeket).

A részletes oktatási és tanulmányi követelményeket, továbbá a képzés részletes szabályait a tanterv határozza meg. A kreditrendszerben a tanterv formája az ún. mintatanterv. A mintatanterv a tantervben szereplő tárgyak olyan elosztása félévekre, amelyet átlagos ütemben haladni képes hallgató úgy követhet, hogy eleget tesz minden tantárgy felvételénél az előtanulmányi követelményeknek, minden félévben kb. 30 kreditet teljesít, és tanulmányi követelményeit a képesítési követelményekben meghatározott képzési idő alatt fejezi be. A mintatanterv, mint vezérfonal persze minden hallgató számára csak ajánlás, a hallgató az átlagosnál gyorsabb, vagy lassúbb előrehaladási ütemet is választhat.

Az előtanulmányi rend a szak tantervében szereplő tantárgyak előzetes követelményeinek összessége, amely rögzíti, hogy az egyes tantárgyak felvételéhez milyen más tantárgyak előzetes teljesítése szükséges.

III. A Kar 2002. szeptember 1-jével vezette be a kreditrendszerű képzést.

E szerint tehát a hallgatóknak nem évfolyamokra lebontott kötelező tanulmányi tervet (kötelező tantervet) kell teljesíteniük, hanem önállóan ütemezhetik a tanulmányaikat, vagyis egyes félévekben többet, másokban kevesebbet vállalhatnak. A lényeg, hogy a hallgatók a képzési időn belül a diplomához szükséges programokat és a szükséges krediteket teljesítsék.

A hallgató minden félév kezdetén a mintatantervben felkínált kötelező és választható kurzusokból kiválasztja, amire a programok teljesítéséhez szüksége van és összeállítja félévi programját, órarendjét. A kiválasztott kurzusokat fel kell venni a leckekönyvbe.

A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, a jogász szakon oktatott tantárgyak összes kreditértékén (300 kredit) belül a kötelező tantárgyak 222 kredit, a kötelezően választható tantárgyak 34 kredit, a szakdolgozat 25 kredit, az évfolyamdolgozat 3 kredit, míg a szabadon választható tantárgyak 16 kredit értékkel kerültek meghatározásra.

A választható tantárgyak közül a jogász szakos alapképzésben résztvevő hallgatónak tanulmányai során összesen 17 db kötelezően választható tantárgyat kell felvennie (az egyes tárgyak modulokhoz kötöttségét a tanterv melléklete határozza meg). E tárgyak össz-kredit értéke 34 kredit (tantárgy/2 kredit). A 34 kreditet a nappali és a felsőbb szemeszteres DL tagozatos hallgatóknak kilenc félév, míg az ÁF és az RF tagozatos hallgatóknak hét félév alatt kell teljesíteniük.

A választható tantárgyak közül a jogász szakos alapképzésben résztvevő hallgatónak tanulmányai során összesen 16 db szabadon választható tantárgyat kell felvenni. E tárgyak össz-kredit értéke 16 kredit (tantárgy/1 kredit). A 16 kreditet a fentiekben írtak szerint kilenc, illetve hét félévre kell elosztani.

Fontos változás, hogy a tanulmányaikat a 2005/2006-os tanév őszi félévében megkezdő DL-es levelező hallgatóknak - a tanterv módosulása miatt - 10 db kötelezően választható tantárgyat (tantárgy/3kredit) és 10 db szabadon választható tantárgyat (tantárgy/2kredit) kell teljesíteniük!

Az idegen nyelven teljesített választható tantárgyakért dupla kredit jár.

A levelező tagozatos hallgatók tantárgyfelvételébe - a tantervben foglaltak szerint - a jogász alapképzést megelőző képzésükben teljesített tantárgyak beszámíthatnak.

A választható tantárgyak ún. kontakt óra (heti rendszerességgel, az oktató jenlétében folyó oktatás) és nem kontakt óra (az oktató személyes jelenléte nélkül folyó oktatás) formájában hirdethetők meg és vehetők fel.

A levelező tagozatos hallgatók a kötelezően választható és a szabadon választható tárgyakból legkorábban az adott félév második konzultációjától számolnak be. A tantárgy oktatója adja meg a felkészüléshez szükséges szakirodalmat és biztosítja a folyamatos konzultáció lehetőségét.

A nappali tagozatos hallgatónak a kötelező, a kötelezően választható illetve szabadon választható tárgyak felvételére a beiratkozási időszakban a tanulmányi szoftveren (Egységes Tanulmányi Rendszer, röv.: ETR) keresztül kell bejelentkeznie. Ha egy tantárgyból a hallgató a felvétel félévében nem tudta megszerezni a kreditpontot, egy későbbi félévben a tárgyat újra felveheti. Ugyanazt a kötelező tantárgyat a hallgató maximum háromszor veheti fel.

Fontos követelmény, hogy a képzés bizonyos szakaszai után (4., 6., 8. szemeszter) a hallgatói teljesítéseket összesíteni és ellenőrizni kell: ha a hallgató eddig nem gyűjti össze a megkívánt krediteket, a karról el kell bocsátani (a hallgatói jogviszony megszűnik). A Kreditrendszerű Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat ezzel kapcsolatosan a következőket mondja:

A hallgatói jogviszony tanulmányi okból, elbocsátással szűnik meg, ha

a./ az egyetemi szintű, 10 féléves képzésben résztvevő hallgató által a kötelező és a választható tantárgyakból megszerzett kreditek száma a hallgató első beiratkozását követő 4. aktív félév elteltével kevesebb, mint 60, a 6. aktív félév elteltével kevesebb, mint 90, valamint a 8. aktív félév elteltével kevesebb, mint 120 kredit.

Az egyetemi szintű, 8 féléves képzésben résztvevő hallgató által a kötelező és a választható tantárgyakból megszerzett kreditek száma a hallgató első beiratkozását követő 4. aktív félév elteltével kevesebb, mint 60, a 6. aktív félév elteltével kevesebb, mint 90 kredit.