PTE-ÁJK TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ

A LEVELEZ� TAGOZATOS (�F, DL, RL) HALLGAT�K K�TELEZŐ �S V�LASZTHAT� T�RGYAINAK R�SZLETES (TANT�RGYANK�NTI) ISMERTETŐJE

KöTELEZő TáRGYAK | KöTELEZőEN VáLASZHATó TáRGYAK | SZABADON VáLASZTHATó tárRGYAK

KOJU0201, KOJD0201, KOJR0201 Alkotmányjog 2.
Dr. Chronowski Nóra egyetemi docens, tanszékvezető
Dr. Sükösd Ferenc egyetemi adjunktus
Dr. Zeller Judit egyetemi tanársegéd
Dr. Tilk Péter egyetemi adjunktus
Alkotmányjogi Tanszék
DL: KOJU0201                  Szemeszter: 2-4;
Kredit: 5;               Létszám: 300
DL: KOJD0201                  Szemeszter: 6;
Kredit: 5;               Létszám: 100
RL: KOJR0201                  Szemeszter: 3-7;
Kredit: 5;               Létszám: 100
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: KOJU0101, KOJD0101, KOJR0101 Alkotmányjog 1.

Tantárgyi tematika:
A. I. Az országgyűlési biztosok II. Az Állami Számvevőszék III. A bíróságok IV. Az ügyészség V. A helyi önkormányzatok VI. Magyar Honvédség és rendvédelmi szervek B. Alapjogok: I. Alapjogok a magyar Alkotmányban II. Az emberi élethez és méltósághoz való jog III. Egyenlőség, diszkrimináció-tilalom IV. A szabadság és a személyi biztonság, mozgásszabadság, tisztességes eljáráshoz való jog V. Információs önrendelkezés és magánszféra VI. Kommunikációs jogok VII. Szociális jogok VIII. Kulturális jogok IX. Egyesülési jog, gyülekezési jog X. Lelkiismereti és vallásszabadság, az egyházak jogi helyzete XI. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai XII. Gazdasági jogok XIII. Alapvető kötelességek

Oktatás nyelve: magyar
Meghirdetési gyakorisága: évente
Félévi tanóraszám: 30
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: kollokvium
A számonkérés jelleg: szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: -
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék és elsajátítsák a magyar alkotmányjog körébe tartozó szabályokat, átfogó és mélyreható ismeretekkel rendelkezzenek a Magyar Köztársaság alkotmányos berendezkedéséről, a legfontosabb állami szervek létrejöttéről és működéséről, az alkotmányban biztosított alapvető jogokról és érvényesítésük garanciarendszeréről. A tantárgy oktatása során nem csupán a tételes joganyag ismertetése a cél, hanem az alkotmánybírósági döntések bemutatása és elemzése, kiegészítve a gyakorlatban is hasznosítható ismeretekkel, esettípusokkal, problémamegoldásokkal.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Petrétei József: Magyar alkotmányjog I. Dialóg Campus Kiadó, Bp.-Pécs 2002
Petrétei József: Magyar alkotmányjog II. (Államszervezet) Dialóg Campus Kiadó, Bp.-Pécs 2005
Chronowski-Drinóczi-Petrétei-Tilk-Zeller: Magyar alkotmányjog III. Alapvető jogok. Dialóg Campus Kiadó, Bp.-Pécs 2006
Emberi jogok (Szerk.: Halmai Gábor-Tóth Gábor Attila) Osiris Tankönyvek. Osiris Kiadó, Budapest 2003
Alkotmánytan (szerk.: Kukorelli István) Osiris Kiadó, Bp., 1998.
Sári János: Alapjogok (Alkotmánytan II.) Osiris Kiadó, Bp., 2000
Alkotmányjogi jogszabályok I-II. (Összeállította: Chronowski Nóra-Drinóczi Tímea) 2. bővített kiadás, Dialóg Campus, Budapest-Pécs 2003
Alkotmányjog módszertani kártyacsomag (Szerk. Chronowski Nóra) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2006
Alkotmányjogi esetek (Szerk. Zeller Judit) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2005
A foglalkozásokon való részvétel követelményi: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: Nincs

BUNA0101 Bevezetés a bűnügyi tudományokba. Büntetőjog 1.
Dr. Balogh Ágnes egyetemi docens
Dr. Hornyák Szabolcs egyetemi adjunktus
Büntetőjogi Tanszék
ÁF: BUNA0101 Szemeszter: 2-6;
Kredit: 3; Létszám: 150
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: -

Tantárgyi tematika:
A társadalmi együttélés feltételei és az ember felelőssége cselekedeteiért.
A büntetőjog és a büntetőjog-tudomány fogalma.
A büntetőjog feladatai.
A büntetőjog alapelvei.
Büntetőjogunk fejlődése a Csemegi-kódextől napjainkig.
A büntetőjog tudomány történeti fejlődése.
A büntető jogszabály szerkezete és értelmezése.
A büntetőjog forrásai.
A büntetőtörvény hatálya.
A nemzetközi büntetőjogi együttműködés intézményei.
A bűncselekmény fogalmának tudományos és törvényi meghatározása.
A törvényi tényállás fogalma és fajai.
A bűncselekmény tárgya.
A bűncselekmény tárgyi elemei.
A bűncselekmény alanya.
A bűncselekmény alanyi elemei.
A büntethetőség akadályai általában.
A büntethetőséget kizáró okok.

Oktatás nyelve: magyar
Meghirdetési gyakorisága: évente
Félévi tanóraszám: 24
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: kollokvium
A számonkérés jelleg: szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: -
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: -
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Földvári József: Magyar büntetőjog. Általános rész (Bp., 2006)
Békés Imre (szerk.): Büntetőjog Általános rész (Bp., 2003)
Nagy Ferenc: A magyar büntetőjog általános része (Bp., 2004)
A foglalkozásokon való részvétel követelményi: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: Nincs

BUNA0301 Büntetőjog 3.
Dr. Nagy Zoltán egyetemi docens
Büntetőjogi Tanszék
ÁF: BUNA0301 Szemeszter: 4-6;
Kredit: 4; Létszám: 150
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: BUNA0201 Büntetőjog 2.

Tantárgyi tematika:
Az állam elleni bűncselekmények.
Az emberiség elleni bűncselekmények.
A személy elleni bűncselekmények: az élet, testi épség, egészség elleni bűncselekmények; az egészségügyi beavatkozás, az orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekmények; a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények.
A közlekedési bűncselekmények.
A házasság, a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények.
Az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények: a rendészeti bűncselekmények; az államtitok és a szolgálati titok megsértése; a hivatali bűncselekmények; a hivatalos személy elleni erőszak; az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények.

Oktatás nyelve: magyar
Meghirdetési gyakorisága: évente
Félévi tanóraszám: 24
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: kollokvium
A számonkérés jelleg: szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: -
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: -
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Erdősy-Földvári-Tóth: Magyar büntetőjog Különös rész (Bp., 2005)
Belovics-Molnár-Sinku: Büntetőjog Különös rész (Bp., 2004)
Horváth-Kereszty-Marázné-Nagy-Vida: A magyar büntetőjog különös része (Bp., 1999)
A foglalkozásokon való részvétel követelményi: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: Nincs

BUNU0201, BUND0201 Büntetőjog 2.
Dr. Balogh Ágnes egyetemi docens
Büntetőjogi Tanszék
DL: BUNU0201                   Szemeszter: 4;
Kredit: 5;               Létszám: 250
DL: BUND0201                  Szemeszter: 6-8;
Kredit: 5;               Létszám: 50
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: BUNU0101, BUND0101 Büntetőjog 1.

Tantárgyi tematika:
A büntethetőséget megszüntető okok.
A büntetőeljárás lefolytatását akadályozó okok.
A bűncselekmény megvalósulási stádiumai (befejezett bűncselekmény, kísérlet, előkészület).
A bűncselekmény elkövetői (tettesek, részesek: felbujtó, bűnsegéd), többes bűnelkövetői alakzatok. A bűnkapcsolat.
A bűncselekmény és a halmazat.
A jogkövetkezmények tanának helye és jelentősége a bűnügyi tudományok rendszerében.
A büntetés jogalapja és célja.
A büntetés fogalmának meghatározása.
Hatályos büntetőjogunk szankciórendszere.
A büntetések.
Az intézkedések.
A büntetés kiszabása.
A halmazati és az összbüntetés.
Büntetéskiszabás az ismételt és az üzletszerű bűnelkövetés eseteiben.
A büntetés enyhítése.
A büntetés végrehajtásának feltételes felfüggesztése.
A büntetés végrehajtását kizáró okok.
Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.
A fiatalkorúakra vonatkozó külön rendelkezések

Oktatás nyelve: magyar
Meghirdetési gyakorisága: évente
Félévi tanóraszám: 30
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: kollokvium
A számonkérés jelleg: szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: -
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: -
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Földvári József: Magyar büntetőjog. Általános rész (Bp., 2006)
Békés Imre (szerk.): Büntetőjog Általános rész (Bp., 2003)
Nagy Ferenc: A magyar büntetőjog általános része (Bp., 2004)
A foglalkozásokon való részvétel követelményi: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: Nincs

BUNU0401, BUND0401 Büntetőjog 4.
Dr. Balogh Ágnes egyetemi docens
Dr. Hornyák Szabolcs egyetemi adjunktus
Büntetőjogi Tanszék
DL: BUNU0401                   Szemeszter: 4;
Kredit: 4;               Létszám: 250
DL: BUND0401                 Szemeszter: 6-8;
Kredit: 4;               Létszám: 50
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: BUNU0301, BUND0301 Büntetőjog 3.

Tantárgyi tematika:
A közélet tisztasága elleni bűncselekmények.
A közrend elleni bűncselekmények: a közbiztonság, a köznyugalom, a közbizalom és a közegészség elleni bűncselekmények.
A gazdasági bűncselekmények: gazdálkodási kötelességeket és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények; a pénz-és bélyeghamisítás; a pénzügyi bűncselekmények.
A vagyon elleni bűncselekmények.

Oktatás nyelve: magyar
Meghirdetési gyakorisága: évente
Félévi tanóraszám: 30
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: kollokvium
A számonkérés jelleg: szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: A szóbeli kollokvium alapján.
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: -
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Erdősy-Földvári-Tóth: Magyar büntetőjog Különös rész (Bp., 2005)
Belovics-Molnár-Sinku: Büntetőjog Különös rész (Bp., 2004)
Horváth-Kereszty-Marázné-Nagy-Vida: A magyar büntetőjog különös része (Bp., 1999)
A foglalkozásokon való részvétel követelményi: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: Nincs

BUNA0501 Büntető eljárásjog
Dr. Herke Csongor egyetemi docens, tanszékvezető
Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszék
ÁF: BUNA0501 Szemeszter: 4-6;
Kredit: 9; Létszám: 200
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: BUNA0201 Büntetőjog 2.

Tantárgyi tematika:
A büntetőeljárás általános funkciói és alapvető forrásai. A büntetőeljárás szakaszai és formái. A büntetőeljárás egységesítése és differenciálása.
A büntető eljárásjog kodifikációjának története. A büntetőeljárás történeti rendszerei. Az alapelvekről általában. Az eljárási feladatok megosztásának (kontradiktórium) elve. A bírósági eljáráshoz való jog. Az önvádra kötelezés tilalma. A hivatalbóliság elve (officialitás, legalitás, opportunitás).
Az ártatlanság vélelme. A védelem elve és fajtái. A favor defensionis.
A büntető bíróságok feladata és hatásköre. A büntető bíróságok illetékessége.
A hatáskör és illetékesség vizsgálata. Az eljáró bíróság kijelölése és összetétele. Az ügyész jogállása. A vád fogalma, fajai, viszonya bírósági eljáráshoz.
A vádképviseleti rendszerek. A pótmagánvád fogalma. A pótmagánvádló jogállása. A pótmagánvád érvényesítése a büntetőeljárásban. A nyomozó hatóságok feladata és hatásköre. Az eljáró hatóságok tagjainak kizárása.
A terhelt jogállása. A védő jogai. A védő feladatai és kötelességei. A védelmi taktika lehetőségei, korlátai. A sértett jogállása. A magánindítvány és a magánvád viszonya. A magánfél. A polgári jogi igény érvényesítése a büntetőeljárásban. Az egyéb érdekeltek, a képviselők és a segítők jogállása.
Az eljárási cselekmények fogalma, csoportosítása. A fogyatékos eljárási cselekmények. Az igazolás. Az idézés és az értesítés. Az eljárási cselekmények rögzítése. Másolatok készítése. A bűnügyi költség összetevői, viselésének szabályai. Felvilágosítás-adás és a nyilvánosság tájékoztatása a büntetőeljárás során. A bizonyítás fogalma és a bizonyítási rendszerek. A bizonyíték fogalma, osztályozása. A követett bizonyítékokkal történő bizonyítás főbb jellemzői.
A jogellenes bizonyítékok kérdései. A tanú jogállása, a tanúvallomás mint bizonyíték. A tanúvédelem. A titkos adatszerzés kérdései. Szakértő igénybevétele. A szakértő jogállása. A szakvélemény mint bizonyíték. Egyéb bizonyítási eszközök. A bizonyítási eljárások. Kényszerintézkedések fogalma és osztályozása. Az előzetes letartóztatás fogalma, feltételei, elrendelése.
Az előzetes letartóztatás tartama és meghosszabbítása. Az előzetes letartóztatás foganatosítása, megszűnése, megszüntetése. Az óvadék. A biztosíték.
A kártalanítás. Az őrizetbe vétel. Az elővezetés, az előállítás és a visszatartás. Az ideiglenes kényszergyógykezelés. Az elmeállapot megfigyelésére való beutalás. Lakhelyelhagyási tilalom. A házi őrizet és az úti okmány elvétele.
A házkutatás. Motozás és ruházatátvizsgálás. A lefoglalás. A számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés. A zár alá vétel és a biztosítási intézkedés. Az eljárás rendjének biztosítására szolgáló kényszerintézkedések

Oktatás nyelve: magyar
Meghirdetési gyakorisága: fél évente
Félévi tanóraszám:
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: alapvizsga
A számonkérés jelleg: szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: írásbeli beugrót követő szóbeli szigorlat alapján
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: -
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Kötelező tananyag:
Fenyvesi Csaba – Herke Csongor – Tremmel Flórián: Új magyar büntetőeljárás. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2004. (a Tremmel Flóürián-Herke Csongor által készített kiegészítő résszel, ami a tanszéki honlapon letölthető: http://be.ajk.pte.hu)
Herke Csongor: Büntető eljárásjog. Jogi Szakvizsga Segédkönyvek, Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2003.
A büntetőeljárásról szóló és többszörösen módosított 1998. évi XIX. törvény 2007. február 1-én hatályos rendelkezései
Az előadások anyaga
Ajánlott tananyag:
Tremmel Flórián: Bizonyítékok a büntetőeljárásban. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2006.
Fenyvesi Csaba: A védőügyvéd. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2002.
Herke Csongor: A letartóztatás. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2002.
Hautzinger Zoltán – Herke Csongor: A büntetőeljárás alapvonásai. Pécs, 2007.
Egyéb követelmények a http://be.ajk.pte.hu oldalon a hallgatói információk között
A foglalkozásokon való részvétel követelményi: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: Nincs

BUNA0901 Kriminalisztika
Dr. Herke Csongor egyetemi docens, tanszékvezető
Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszék
ÁF: BUNA0901 Szemeszter: 4-6;
Kredit: 3; Létszám: 200
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: -

Tantárgyi tematika:
1. A kriminalisztika története, fogalma (angolszász-kontinentális), tárgya, célja, felosztása. (Kriminalisztikai arcképcsarnok.) A krimináltaktika lényege, a fő kriminalisztikai kérdések. A nyomozás tervezése, szervezése. Bűnügyi információelemzés, bűnözési térkép (crime analysis, crime mapping). Az integrált bűnüldözés hazai és nemzetközi aspektusai (Interpol, Europol, SECI, OLAF, stb.)
A helyszíni szemle és a helyszínelés. Bűnügyi fényképezés, videózás. Interaktív bűnügyi helyszínrögzítő rendszer (ICSR)
A bizonyítási kísérlet, felismerésre bemutatás, valamint a kényszerintézkedések (kutatás, motozás) taktikája, jellemzőik, elhatárolásuk. (táblázat)
2. A krimináltechnika alapjai, rendszere. A kriminalisztikai azonosítás alapfogalmai, lényege. A krimináltechnikai szakértői tevékenység jelentősége. A Bayes-analízis lényege, felhasználhatósága.
Igazságügyi fegyvertan, tűzszerészet. (Ballisztika.)
Kriminalisztikai kéz-, gép-, számítógép-nyomtató- írásvizsgálat, technikai (fax-fénymásoló) okmányvizsgálat. (questioned document). Grafoanalízis, grafometria, grafokomparáció, grafolingvisztika. Kibernetikai írásazonosítás.
3. A kihallgatás krimináltaktikája. A poligráf. A bűnözés-elemzés (crime analysis). Bűnügyi sértett-kezelés, gondoskodás. (forensic nursing)
Forró nyom, körözés, adatgyűjtés, nyilvántartások. (Perszeverancia elmélet.) Személyleírás, személyazonosítás. (benne szuperprojekciós-arcazonosító eljárás). Bűnelkövető profilalkotás (criminal profiling). Viselkedéstudomány (behavioral science).
profilalkotás (külföldi, magyar)
A ViCLAS (adattár a személyazonosításhoz, profilalkotáshoz, elkövetői névjegy) ismertetése. A raszternyomozás lényege.
4. A traszológia (nyomtan) helye, szerepe a kriminalisztikában. Az eszköznyomok (élet, illetve vagyon elleni, valamint közlekedési bűncselekmények eszközei).
Anyagmaradványok közül a: textil, festék, üveg, talaj, fa, műanyag, gyertya, por, kábítószer, ásvány /forensic geology/, bogár-rovar /forensic entomology/ vizsgálata.Az ujjnyomok kriminalisztikai jelentősége. A daktiloszkópia fogalma, rendszere. Az Poroszkópia, edgeológia, ridgeológia. emberi anyagmaradványok; a vér kriminalisztikai szerepe (szerológia). A bűnügyi orvostan (criminal antropology) és toxikológia (toxicology) szerepe. A DNS (mint “genetikai ujjnyom”) szerepe a felderítésben, bizonyításban.
Kriminalisztikai odorológia (szagtan). Kriminalisztikai hangazonosítás. Tervezési-építési balesetek viszgálata. (engineering failure). A titkos krimináltechnikai és taktikai információszerző eszközök.
Egyéb nyomok és anyagmaradványok kriminalisztikai vizsgálata, jelentősége. (láb, ajak, homlok, fül, fog, cipő, fém, fémbeütés, haj, szőr, egyéb emberi anyagmaradványok. Palinológia – pollenek, spórák és egyéb mikrofosszíliák, mint anyagmaradványok vizsgálata, azonosítása
Számítógép a bűnüldözésben.
A bűnüldözés-tudomány nemzetközi tendenciái a 21. század küszöbén. A kriminalisztika jövője.

Oktatás nyelve: magyar
Meghirdetési gyakorisága: fél évente
Félévi tanóraszám:
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: kollokvium
A számonkérés jelleg: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: -
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A jogkérdéseket megelőző tények feltárásának taktikai és technika módszereinek megismertetése.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Tremmel Flórián-Fenyvesi Csaba-Herke Csongor: Kriminalisztika Tankyönv és Atlasz. Dialóg-Campus, Bp-Pécs, 2005.
A foglalkozásokon való részvétel követelményi: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: Nincs

BUND0601 Büntető eljárásjog 2.
Dr. Fenyvesi Csaba egyetemi docens
Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszék
ÁF: BUND0601 Szemeszter: 6-8;
Kredit: 5; Létszám: -
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: BUND0501 Büntető eljárásjog 1.

Tantárgyi tematika:
Közvetítői eljárás. A vádemelés.
A tárgyalás előkészítése. A tárgyalás menete. A tárgyalási rendszerek.
A tárgyalás nyilvánossága. Tárgyalás zártcélú távközlő hálózat útján.
A tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása.
A jelenlét a tárgyaláson és ennek biztosítására szolgáló intézkedések.
A bizonyítás kiegészítése és mellőzése.
A vád módosítása és elejtése.
A perbeszédek
Bírósági határozatok: eljárást megszüntető végzés. Az ítélet. A tárgyaláson és azon kívül hozható nem ügydöntő végzések.
A vád és az ügydöntő határozat viszonya. A tettazonosság problémája.
A jogorvoslati jogosultság elvi kérdései. A perorvoslat fogalma és felosztása.
A perorvoslati rendszer fő kérdései.
Szimulált tárgyalás. (Moot-court trial.)
A tényálláshoz kötöttség elve. A megalapozatlanság esetei, fokai, kiküszöbölésének eszközei és módjai.
A felülbírálat terjedelme.
A súlyosítási tilalom.
Az eljárási szabálysértések csoportosítása és következményeik.
A jogerő.
Az ítélet elleni fellebbezésre jogosultak.
A fellebbezés bejelentése, visszavonása, észrevételek a fellebbezésre.
A fellebbezési tanácsülés, nyilvános ülés, a fellebbezési tárgyalás.
A végzés elleni fellebbezés.
A hatályon kívül helyező végzés tartalma és a megismételt eljárás szabályai.
A másodfokú határozatok csoportosítása.
A harmadfokú eljárás jellemzői, határozatai.
A perújítás. A felülvizsgálat. A törvényességi jogorvoslat és a jogegységi eljárás.
A külön eljárások fogalma és jogpolitikai indokai. A magánvádas eljárás, mint külön eljárás. Ezen belül a magánvádas eljárás előkészítő szakasza. Tárgyalás, határozatok, perorvoslatok a magánvádas eljárásban.
Külön eljárások: fiatalkorú, bíróság elé állítás, tárgyalás mellőzéses, tárgyalásról lemondásos, terhelt távollétében lefolytatott eljárás.
Külön eljárásokból: a katonákkal kapcsolatos.
Különleges eljárások fogalma, csoportosítása, általános szabályai. Különleges eljárások a büntetésekkel, intézkedésekkel, kényszerintézkedésekkel, kártalanítással, biztosítékkal és a nemzetközi kérdésekkel kapcsolatban.
A bíróság és az ügyész feladatai a végrehajtás során. A kegyelmi eljárás

Oktatás nyelve: magyar
Meghirdetési gyakorisága: évente
Félévi tanóraszám: 30
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: alapvizsga-szigirlat
A számonkérés jelleg: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: minimális szintet elérő írásbeli dolgozatot követően szóbeli alapján történő osztályozás
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A büntető anyagi jogszabályok eljárásbeli alkalmazásának dogmatikai és praktikus alapjainak megismertetése
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Fenyvesi Csaba-Tremmel Flórián-Herke Csongor: Új magyar büntetőeljárás. és kiegészítő jegyzete. Dialóg-Campus, Bp-Pécs, 2004. illetve 2006.
Herke Csongor Büntető Eljárásjog. Dialóg-Campus, Bp-Pécs, 2003
A foglalkozásokon való részvétel követelményi: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: Nincs

BUND0901 Kriminalisztika
Dr. Fenyvesi Csaba egyetemi docens
Büntető Eljárásjogi és Kriminalisztikai Tanszék
ÁF: BUND0901 Szemeszter: 6-8;
Kredit: 3; Létszám: -
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: -

Oktatás nyelve: magyar
Meghirdetési gyakorisága: fél évente
Félévi tanóraszám: 15
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: kollokvium
A számonkérés jelleg: írásbeli vizsga (sikertelenség esetén szóbeli)
Az osztályzat kialakításának módja: írásbelinél pontozás, szóbelinél tételismeret alapján
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A jogkérdéseket megelőző tények feltárásának taktikai és technika módszereinek megismertetése.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Tremmel Flórián-Fenyvesi Csaba-Herke Csongor: Kriminalisztika Tankyönv és Atlasz. Dialóg-Campus, Bp-Pécs, 2005.
A foglalkozásokon való részvétel követelményi: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: Nincs

SZAA0101-1, SZAU0101-1, SZAD0101-1, SZNR0101-1 Német jogi szaknyelv - újrakezdő
Hajnáné Kelle Katalin nyelvtanár
Hőnig Klára nyelvtanár
Zelnik Istvánné nyelvtanár
Idegen Nyelvi Csoport
ÁF: SZAA0101-1               Szemeszter: 4-6;
Kredit: 11;             Létszám: 25
DL: SZAU0101-1               Szemeszter: 4;
Kredit: 11;             Létszám: 15
DL: SZAD0101-1               Szemeszter: 6;
Kredit: 11;             Létszám: 10
RL: SZNR0101-1               Szemeszter: 3-5;
Kredit: 11;             Létszám: 25
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: Alapfokú német nyelvtudás

Tantárgyi tematika:
Jogi képzés, jogi pályák, jogágak, jogforrások

Oktatás nyelve: német
Meghirdetési gyakorisága: fél évente
Félévi tanóraszám: 25
Félévközi ellenőrzés:
1 oldal fordítás német nyelvről magyarra
1 oldal szövegértési feladat
1 oldal önálló szövegalkotás
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
A számonkérés jelleg: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: A leadott írásbeli feladatok alapján
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Legyen képes a hallgató szóbeli és írásbeli kommunikációra német nyelven egyszerűbb szakmai helyzetekben, ismerje a szakma alapvető műfajainak jellemzőit, az adott szakterület tipikus terminológiáját
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Dieszler-Hőnig-Hajnáné-Zelnikné: Texte aus Bereichen des deutschen Rechts, 2000.
Zelnik Istvánné: Aufgabensammlung. Deutsche juristische Fachsprache für Fernstudenten, Teil 1., Grundstufe
A foglalkozásokon való részvétel követelményi:
Az első kontakt órán való részvétel kötelező, a többi órán való részvétel ajánlott. Amennyiben az írásbeli feladatok leadása nem történik meg az adott határidőig, a félév érvénytele
A távolmaradás pótlásának lehetősége: Nincs

SZAA0101-2, SZAU0101-2, SZAD0101-2, SZNR0101-2 Német jogi szaknyelv - haladó
Hajnáné Kelle Katalin nyelvtanár
Hőnig Klára nyelvtanár
Zelnik Istvánné nyelvtanár
Idegen Nyelvi Csoport
ÁF: SZAA0101-2               Szemeszter: 4-6;
Kredit: 11;             Létszám: 25
DL: SZAU0101-2               Szemeszter: 4;
Kredit: 11;             Létszám: 15
DL: SZAD0101-2               Szemeszter: 6;
Kredit: 11;             Létszám: 10
RL: SZNR0101-2               Szemeszter: 3-5;
Kredit: 11;             Létszám: 25
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: Középszintű német nyelvtudás

Tantárgyi tematika:
Jogi képzés, jogi pályák, jogágak, jogforrások

Oktatás nyelve: német
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Félévi tanóraszám: 25
Félévközi ellenőrzés:
1 oldal fordítás német nyelvről magyarra
1 oldal szövegértési feladat
1 oldal önálló szövegalkotás
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
A számonkérés jelleg: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: A leadott írásbeli feladatok alapján.
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Legyen képes a hallgató szóbeli és írásbeli kommunikációra német nyelven egyszerűbb szakmai helyzetekben, ismerje a szakma alapvető műfajainak jellemzőit, az adott szakterület tipikus terminológiáját. Legyen képes német nyelvű szakirodalom olvasására
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
DL, ÁF, RF:Dieszler-Hőnig-Hajnáné-Zelnikné: Texte aus Bereichen des deutschen Rechts, 2000.
DL: Herr Judit-Hőnig Klára: Aufgabensammlung. Deutsche juristische Fachsprache für Fernstudenten, Teil 1.,Oberstufe
ÁF, RF: Herr Judit-Hajnáné Kelle Katalin-Hőnig Klára: Aufgabensammlung. Deutsche juristische Fachsprache für Fernstudenten, Teil 1.,Mittelstufe
A foglalkozásokon való részvétel követelményi:
Az első kontakt órán való részvétel kötelező, a többi órán való részvétel ajánlott. Amennyiben az írásbeli feladatok leadása nem történik meg az adott határidőig, a félév érvénytele
A távolmaradás pótlásának lehetősége: Nincs

SZAA0101-3, SZAU0101-3, SZAD0101-3, SZNR0101-3 Angol jogi szaknyelv - kezdő
Czirkóné Ormai Judit nyelvtanár
Szalayné Pókay Marietta nyelvtanár
Dr. Románné Döme Éva nyelvtanár
Zelnik Zsófia nyelvtanár
Idegen Nyelvi Csoport
ÁF: SZAA0101-3               Szemeszter: 4-6;
Kredit: 11;             Létszám: 25
DL: SZAU0101-3               Szemeszter: 4;
Kredit: 11;             Létszám: 15
DL: SZAD0101-3               Szemeszter: 6;
Kredit: 11;             Létszám: 10
RL: SZNR0101-3               Szemeszter: 3-5;
Kredit: 11;             Létszám: 25
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: Alapfokú angol nyelvtudás

Tantárgyi tematika:
Jogágak, jogi képzés, jogforrások, jogi pályák, kormányzati rendszerek, törvényhozás, végrehajtás, bíráskodás, bűnelkövetés és büntetés.

Oktatás nyelve: angol
Meghirdetési gyakorisága: fél évente
Félévi tanóraszám: 25
Félévközi ellenőrzés:
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
1 oldal fordítás angol nyelvről magyarra
1 oldal szövegértési feladat
1 oldal önálló szövegalkotás
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
A számonkérés jelleg: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: A kontakt órákon való aktív részvétel, valamint a leadott írásbeli feladatok alapján.
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A hallgató legyen képes szóbeli és írásbeli kommunikációra angol nyelven egyszerűbb szakmai helyzetekben, ismerje az alapvető szakterületek tipikus terminológiáját.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Zelnik Zsófia: Legal English Exercises for Correspondence Students Part 1 – Elementary Level
A foglalkozásokon való részvétel követelményi:
A kontakt órákon való részvétel kötelező. Amennyiben az írásbeli feladatok leadása a megadott határideig nem történik meg, a félév érvénytelen
A távolmaradás pótlásának lehetősége: Nincs

SZAA0101-4, SZAU0101-4, SZAD0101-4, SZNR0101-4 Angol jogi szaknyelv - haladó
Czirkóné Ormai Judit nyelvtanár
Szalayné Pókay Marietta nyelvtanár
Dr. Románné Döme Éva nyelvtanár
Zelnik Zsófia nyelvtanár
Idegen Nyelvi Csoport
ÁF: SZAA0101-4               Szemeszter: 4-6;
Kredit: 11;             Létszám: 25
DL: SZAU0101-4               Szemeszter: 4;
Kredit: 11;             Létszám: 15
DL: SZAD0101-4               Szemeszter: 6;
Kredit: 11;             Létszám: 10
RL: SZNR0101-4               Szemeszter: 3-5;
Kredit: 11;             Létszám: 25
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: Középszintű angol nyelvtudás

Tantárgyi tematika:
Jogágak, jogi képzés, jogforrások, jogi pályák, kormányzati rendszerek, törvényhozás, végrehajtás, bíráskodás, bűnelkövetés és büntetés.

Oktatás nyelve: angol
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Félévi tanóraszám: 25
Félévközi ellenőrzés:
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
1 oldal fordítás angol nyelvről magyarra
1 oldal szövegértési feladat
1 oldal önálló szövegalkotás
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
A számonkérés jelleg: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: A kontakt órákon való aktív részvétel, valamint a leadott írásbeli feladatok alapján
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A hallgató legyen képes szóbeli és írásbeli kommunikációra angol nyelven egyszerűbb szakmai helyzetekben, ismerje az alapvető szakterületek tipikus terminológiáját. Legyen képes angol nyelvű szakirodalom olvasására. Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Czirkóné Ormai Judit: Legal English Exercises for Correspondence Students Part 1 – Intermediate Level
A foglalkozásokon való részvétel követelményi:
A kontakt órákon való részvétel kötelező. Amennyiben az írásbeli feladatok leadása a megadott határideig nem történik meg, a félév érvénytelen
A távolmaradás pótlásának lehetősége: Nincs

SZAA0101-5, SZAU0101-5, SZAD0101-5, SZNR0101-5 Francia jogi szaknyelv
Bojcsevné Kovács Terézia nyelvtanár
Idegen Nyelvi Csoport
ÁF: SZAA0101-5               Szemeszter: 4-6;
Kredit: 11;             Létszám: 25
DL: SZAU0101-5               Szemeszter: 4;
Kredit: 11;             Létszám: 15
DL: SZAD0101-5               Szemeszter: 6;
Kredit: 11;             Létszám: 10
RL: SZNR0101-5               Szemeszter: 3-5;
Kredit: 11;             Létszám: 25
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: Alapszintű francia nyelvtudás

Tantárgyi tematika:
Jogi képzés, jogi pályák, jogágak, jogforrások

Oktatás nyelve: francia
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Félévi tanóraszám:
Félévközi ellenőrzés:
1 oldal fordítás francia nyelvről magyarra,
1 oldal szövegértési feladat,
1 oldal önálló szövegalkotás
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
A számonkérés jelleg: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: A kontakt órákon való aktív részvétel, valamint a leadott írásbeli feladatok alapján
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Legyen képes a hallgató szóbeli és írásbeli kommunikációra francia nyelven egyszerűbb szakmai helyzetekben, ismerje az alapvető szakterületek tipikus terminológiáját.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Bojcsevné Kovács Terézia: Le français aux étudiants en droit, Dialog Campus, 2001.
A foglalkozásokon való részvétel követelményi: Az első kontakt órán való részvétel kötelező, a többi órán való részvétel ajánlott. Amennyiben az írásbeli feladatok leadása nem történik meg az adott határidőig, a félév érvénytelen
A távolmaradás pótlásának lehetősége: Nincs

SZAA0101-6, SZAU0101-6, SZAD0101-6, SZNR0101-6 Orosz jogi szaknyelv - újrakezdő
Bojcsevné Kovács Terézia nyelvtanár
Idegen Nyelvi Csoport
ÁF: SZAA0101-6               Szemeszter: 4-6;
Kredit: 11;             Létszám: 25
DL: SZAU0101-6               Szemeszter: 4;
Kredit: 11;             Létszám: 15
DL: SZAD0101-6               Szemeszter: 6;
Kredit: 11;             Létszám: 10
RL: SZNR0101-6               Szemeszter: 3-5;
Kredit: 11;             Létszám: 25
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: Alapszintű orosz nyelvtudás

Tantárgyi tematika:
Jogi képzés, jogi pályák, jogágak, jogforrások

Oktatás nyelve: orosz
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Félévi tanóraszám: 25
Félévközi ellenőrzés:
1 oldal fordítás orosz nyelvről magyarra,
1 oldal szövegértési feladat,
1 oldal önálló szövegalkotás
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
A számonkérés jelleg: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: A leadott írásbeli feladatok alapján
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Legyen képes a hallgató szóbeli és írásbeli kommunikációra orosz nyelven egyszerűbb szakmai helyzetekben, ismerje a szakma alapvető műfajainak jellemzőit, az adott szakterület tipikus terminológiáját.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Sokszorosított anyagok az adott témában
A foglalkozásokon való részvétel követelményi:Az első kontakt órán való részvétel kötelező, a többi órán való részvétel ajánlott. Amennyiben az írásbeli feladatok leadása nem történik meg az adott határidőig, a félév érvénytelen
A távolmaradás pótlásának lehetősége: Nincs

ETOA0401 Jog- és Állambölcselet
Dr. Visegrády Antal egyetemi tanár, tanszékvezető
Jog- és Állambölcseleti Tanszék
ÁF: ETOA0401 Szemeszter: 2;
Kredit: 13; Létszám:
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: ETOA0601 Jogszociológia

Tantárgyi tematika:
Állam- és jogbölcseleti irányzatok. Állam és jog kialakulása. Az állam és a jog fogalma. A jogrendszerek tipizálása. Államtípusok. Jogi értéktan. Jogérvényesülés. Államformatan. Állam és egyén. Bürokrácia, bürokratizmus. Államhatalom legalitása és legitimitása. Állam mint szervezet.

Oktatás nyelve: magyar
Meghirdetési gyakorisága: évente
Félévi tanóraszám: 48
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: alapvizsga
A számonkérés jelleg: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: -
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Az állam és a jog lényegének megvilágítása, alapvető fogalmak, társadalmi összefüggések és értéktani problémák tükrében.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Visegrády Antal: Jog- és állambölcselet. Dialóg/Campus, Bp/Pécs, 2003.
A foglalkozásokon való részvétel követelményi: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: Nincs

ETOU0101, ETOD0101 Magyar alkotmány- és jogtörténet
Dr. Béli Gábor egyetemi adjunktus
Jogtörténeti Tanszék
DL: ETOU0101                   Szemeszter: 2-4;
Kredit: 11;             Létszám: 500
DL: ETOD0101                  Szemeszter: 6;
Kredit: 11;             Létszám: 500
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: -

Tantárgyi tematika:
I.
1-2. A patrimóniális királyság: A vérségi alapon működő társadalom bomlása. A királyi famíliaa királyi udvar (curia regis). A királyi hatalom alapját képező birtokok megszervezése: az udvarok (curiae). A vármegye (comitatus) mint várszervezet (castrum) és mint az ispán igazgatása alá rendelt terület (parochia). A királyi família bomlása, a rendi szerveződés kezdetei: A király egyháza feletti hatalmának visszaszorulása, a kánoni választás és az egyház illetve klerikusok különös kiváltságainak (privilegium fori, privilegium immunitatis, privilegium canonis) érvényre jutása. A király jobbágyai (jobagiones), illetve a bárók (barones). Előkelők és királyi serviensek. Az előkelő és a serviens réteg összeolvadása.
3-4. A rendi állam kiépülése, a hatalomgyakorlás rendi keretei. A rendi állam sajátosságai. A király a kormányzó és a nádor: A királyi jogkörei, a trónutódlás az Árpád-házi királyoktól a Pragmatica Sanctio-ig, és az abból következő közjogi viszonyok Magyarország és Ausztria között. A koronázás, a koronázási eskü és a hitlevél. A kiskorú király képviselete, a kormányzó és jogkörei. A nádor és jogkörei a XVI. századig (a nádori cikkek). A helytartó-nádor, a nádor kormányzati szerepe 1723 után.
5. A királyi tanács és a rendi országgyűlés: A királyi (bárói) tanács szerepe és befolyásának növekedése és szerepe Mohácsig. A tanács működése I. Ferdinánd trónra lépése utén. A fehérvári törvénynapok. Más országos gyűlések. A rendi országgyűlés megjelenése. Az országgyűlés szervezete és működése a XVII. század végéig. Az országgyűlés 1608 után. A kerületi ülések (sessiones circulares) és szervezetük. Országgyűlési tárgyak, országgyűlési működés.
6. Központi kormányzati szervek, kormányszékek: Az első központi hivatali szerv, a kancellária felállítása és működése az Árpád-házi királyok alatt.. A nagy illetve a titkos kancellária működése és egyesítése. A központi kormányzati szervek kiépítése Mohács után. A magyar kancellária szervezete és működése. A magyar kamara szervezete hatáskörei és működése. A helytartó és tanácsa. A helytartótanács felállítása 1723-ban, szervezete, személyzete, a hatáskörébe tartozó ügyek, az ügyintézés, a helytartótanács kapcsolatai a más kormányszékekkel, illetve a vármegyékkel és más testületekkel.
7. Az ún. nemesi vármegye és a szabad városok. Mezővárosok és községek: A quatuor judices és működésük a XIII. század végéig. A megye hatósága és tisztjei a XVI. századig. A különféle típusú megyei-nemesi gyűlések. A megyei szervezet és működés a XVI. századtól: közgyűlés, részgyűlés, választott tisztek, egyéb alkalmazottak és közegek. A megyei szervek hatáskörébe tartozó ügyek és az ügyintézés. A szabad. Királyi városok szervezete, tisztségviselői, működése. A városi igazgatás sajátosságai. A mezővárosok, községek szervezete és működése.
8. Különkormányzatok: Az erdélyi különkormányzat kialakulása. A vajda és jogkörei. Az erdélyi központi szervek és vármegyék. Az erdélyi kiváltságos népelemek (székelyek, szászok) autonómiája és autonóm szerveik működése. Az önálló erdélyi állam létrejötte, központi és helyi szervei. Az erdélyi állam önállóságának megszűnte, új berendezkedése és kormányzata a rendiség felszámolásáig. A horvát különkormányzat kiépülése. A bán, a központi és az autonóm szervek. Az Illír Királyság. Horvátország kormányzása a napóleoni bábállam felszámolása után.
9. A magyar államfejlődés 1848-tól: A alkotmányos monarchia működési elvei és alapvető intézményei. A államkormányzás sajátos módja, a neoabszolutizmus. A dualista alkotmányos monarchia működési elvei. A közös ügyek vitele és a magyar szervek hatása azokra az 1867. évi magyar és osztrák kiegyezési törvények alapján, valamint a részleges autonómiával rendelkező Horvátország integrálása a dualista államszervezetbe az 1868-as megegyezés szerint.
10. Államfők és jogköreik a rendiség felszámolása után: A király, a király helyettesítése és jogkörei 1848-ban. Az uralkodói hatalom a neoabszolutizmus időszakába. A királyi hatalom és jogkörök alkotmányos keretek között a dualista államban. Az Országos Honvédelmi Bizottmány, a kormányzóelnök és a diktátor. A modern kori kormányzó.
11. A törvényhozó szerv a modern államban: A választójog 1848-tól. A választások szabályai és a választási bíráskodás. A kétkamarás modern országgyűlés szervezet és működése, reformjai 1918-ig. A nemzetgyűlés és az országgyűlés szervezet és működése az unitárius államban.
12-13. Központi kormányzati szervek és a központi igazgatás. Az állami ellenőrzés szervezete: A felelős minisztérium és az OHB. A kormány a dualista államban. A miniszteri felelősség kérdése. A kormány működése. A modern központi kormányzati szervek az unitárius államban. Az állami ellenőrzés szervezet. A központi igazgatás működési elvei. A törvényhatóságok és községek.
14. Az állam és az egyház viszonya. A felekezeti egyenlőség és a vallás szabad gyakorlása: A sajátegyház. A főkegyúri jog gyökerei, gyakorlása és levezetése (Werbőczy, Pázmány Kollár). A vallási türelem fokai. Bevett és elismert felekezetek. A protestánsok vallásgyakorlása és egyházi szabadsága a reformáció után a rendiség felszámolásáig. A felekezeti egyenjogúság sajátos megvalósulása a XIX. század végén. Az állam szerepvállalása az egyházak működésében. Az egyházak és felekezetek működésének felügyelete.
15. A korona eszme megjelenése, tartalma. Az organikus államfelfogás. A szentkorona tan, a nemesi nemzet és a politikai nemzet. A kisebbségek jogi helyzete a vonatkozótörvényi és egyéb szabályok szerint.
II.
1. Jogforrások: A jogforrás fogalma. A jogforrások alapvető felosztása. A „törvény” (decretum) fogalma, a dekrétum és privilégium elhatárolásának kérdése a XIII. század végéig. a rendi értelemben vett törvény és a különös törvény vagy kiváltság, a törvény a rendiség felszámolása után. Kodifikációs kísérletek és kódexek. Rendeletek: királyi rendelet, pátens, helytartótanácsi rendeletek, kormány és miniszteri rendeletek. Statutum, illetve szabályrendelet. Az ország szokásjoga, partikuláris szokások, usus és abusus. A Hármaskönyv keletkezése, a Hármaskönyv mint szokásjogi gyűjtemény, a Hármaskönyv megújításának kísérletei. Egyéb szokásjogként számon tartott gyűjtemények, szokásjogi recepció - a Praxis Criminalis, az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok, a szokásjog szerepe a polgári korszakban. A bírói ítélet mint jogforrás a kora rendi korszakban, döntvények és döntvényalkotás.
2-6. A tradicionális magyar magánjog rendszere, elvei, sajátosságai és alapintézményei: Személyi és családjog: az ember mint jogalany, a jogképesség (különféle státuszú természetes személyek és a jogi személyek), a cselekvőképesség, önjogúság, a házasság ősi formái, a keresztény elveken alapuló házasság, házasságkötés a tridenti formula szerint, a házassági akadályok rendszere, az ágytól és asztaltól való elválasztás, a házasság felbontásának esetei a protestánsoknál. Az atyai hatalom, az atyai hatalmat megszüntető osztozás, a gyámság és a gondnokság. Dologi jog: a dolog és vagyon a régi magyar jogban, a jószágok felosztása (eredet stb. szerint), a birtok fogalma, a birtok hatásai, az elévülés, elbirtoklás, a tulajdon és a tulajdon korlátozása, a családi osztatlanság és az osztály, a nemesi közbirtokosság, az adomány és fajai, a királyi adományrendszer, a zálogjog. A szerződési jog: a kötelemfakasztó tények, a szerződés létrejötte (reál -és konszenzuálszerződések) a szerződés alakiságai, a szerződés érvénytelensége, tárgya megerősítése, teljesítése, az egyes szerződések. Különös lekötelezési viszonyok: familiárisi lekötelezés, az egyház örökös szolgálatára szóló lekötelezés, úrbéri lekötelezés. Öröklési jog: az öröklés fogalma, az öröklés (a vérközösségi hagyományokon nyugvó) elvei, a nemesek, a székelyek, a jászok-kunok, a városi polgárok, az erdélyi szászok, a jobbágyok törvényes öröklése, öröklés urafogyott vagyonban, a végrendeleti öröklés (köz,- magán és kiváltságos végrendeletek), öröklési szerződés, hitbizomány. A nők különös jogai: leánynegyed, hajadoni jog, hozomány, jegyajándék, özvegyi jog, az özvegy nő öröklése férje vagyonában és a közszerzemény.
7-8. A régi büntetőjog rendszere, elvei és alapvető intézményei: Köz és magándeliktumok, a büntetőjogi felelősség, a büntethetőséget kizáró okok, a menedékjog, a bűnösség, a kísérlet és az előkészület, a bűnszerzők, a büntetés és célja, a büntetések felosztása, egyes büntetések, a büntetés kiszabása, a büntetés kiszabásánál rendszerint figyelembe vett enyhítő és súlyosító körülmények. A hűtlenség és esetei, egyéb közbűncselekmények ( büntettek és vétségek) és ezek szokásos büntetései az egyes korszakokban. Magánbűncselekmények: a nagyobb hatalmaskodás és esetei, a kisebb hatalmaskodás és esetei, egyéb magándeloktumok.
9. A bírósági szervet a rendiség felszámolásáig: A királyi kúria és bíróságai: a jelenléti bíróságok (praesentia regia, specialis praesentia regia, personalis praesentia regia). A királyi ítélőtábla létrejötte és szervezete, a hétszemélyes tábla és szervezete az 1723-as reform előtt és után. A király vidéki bíróságai. A nádor önálló bíráskodása, a bírói közgyűlések, a nemesi bíróságok: a vármegyei törvényszék, az alispáni és a szolgabírói szék. A kerületi táblák. A polgárok és a városok bíróságai. A a jászok-kunok és hajdúk bíróságai. Az úriszék. Erdély és Horvátország bírósági szervezete. A szentszékek.
10-11. A bíró és segédei, a perbeli személyek, a vádló és terhelt. A peres eljárás kezdeti sajátosságai, a rendes per és szakaszai. A bizonyítás: a formális vagy alaki bizonyítás illetve, az anyagi bizonyítás fogalma, a bizonyítási eljárások. A rendes magánjogi per és szakaszai, a rendes büntetőper és szakaszai. A bizonyítás sajátosságai a késő rendi korszakban, a bizonyítási eljárás a processus civilis ordinarius-ban és a processus criminalis-ban.
12. A modern magyar magánjog rendszere: A tradicionális jog alapintézményeinek lebontása. A modernizáció megindulása ITSZ rendelkezései alapján. A személyi és családjog modern elveken meginduló átalakulása. A dologi jog sajátos rendszere. A kötelmi jog fejlődést meghatározó hatások. Az öröklési jog sajátosságai.
13. A modern magyar büntetőjog: A klasszikus büntetőjogi elvek érvényre jutása. A büntetőjogi kodifikáció. A büntetőtörvény rendszere. A büntetőtörvény módosításai. A kihágási büntetőtörvény. A katonai büntető törvény.
14. A modern igazságszolgáltatási szervezet kiépülése. A bírósági szervezet: Magyar Királyi Kúria, az ítélőtáblák, a királyi törvényszékek és esküdtbíróságok, a királyi járásbíróságok. A királyi ügyészségek. A diktatórikus hatalomgyakorlási időszakainak igazságszolgáltatási szervezete.
15. A modern polgári és büntetőeljárás: A perjogi modernizáció szakaszai, a kodifikáció, a modern eljárási elvek érvényesülése, a polgári eljárás (perrendtartás), illetve a bűnvádi perrendtartás sajátosságai, a polgári és a büntetőeljárás szakaszai és lényegi elemei

Oktatás nyelve: magyar
Meghirdetési gyakorisága: évente
Félévi tanóraszám: 45
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: alapvizsga
A számonkérés jelleg: szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: ötfokozatú
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: -
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Kötelező tankönyvek:
Béli Gábor: Magyar jogtörténet. A tradicionális jog. Budapest-Pécs, 1999, 2000 (további kiadásai)
Magyar alkotmánytörténet (szerk.: Mezey Barna) Budapest,
Ajánlott tankönyvek:
Csizmadia Andor - Kovács Kálmán - Asztalos László: Magyar állam - és jogtörténet. Budapest, 1985 (és további, illetve legújabb kiadásai)
Magyar jogtörténet (szerk.: Mezey Barna) Budapest, 1999 (és további kiadásai)
A foglalkozásokon való részvétel követelményi: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: Nincs

ETOR0201 Egyetemes állam- és jogtörténet
Dr. Kajtár István egyetemi tanár, tanszékvezető
Dr. Herger Csabáné egyetemi docens
Dr. Szekeres Róbert egyetemi adjunktus
Jogtörténeti Tanszék
RL: ETOR0201 Szemeszter: 1;
Kredit: 10; Létszám: 200
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: -

Tantárgyi tematika:
Az egyetemes állam- és jogtörténet tárgya és módszerei. Az ókori Kelet társadalomszerkezete és államai és joga. A kodifikáció jelensége a jogtörténetben a kezdetektől a modem korig. A kereskedelem jogának történeti fejlődése. A görögség államéletének alapvonásai. A polisz közi kapcsolatok. A római államélet alapvonásai.. A Római Birodalom, a birodalom, mint jogtörténeti jelenség. A modem állam- és jogélet, politikai kultúra antik gyökerei. A bizantinizmus és következményei. A városok rendszeridegen becsatolódása. A feudális állam fejlődésének szakaszai és alapvető struktúrái. A modem polgári állam középkori gyökerei. A középkori jog forrásai. A városi jog forrásainak rendszere. A városok és a modem állam kölcsönhatása. A városok modernizációjának dilemmái. A legfontosabb jogterületek a középkorban (magán-, büntető-, eljárás-, kereskedelmi jog). A jogtudó értelmiség a középkorban. Az angolszász jogrendszer jogforrási alapjai. A hatalom és a jog kultúrtörténete. A modem alkotmánytörténet alapvonalai és alapvető elvei. Az egyes jogágak alapelvei a polgári korszakban. A Német-Római Birodalom felépítése és jellemzése. Széthullásának okai. A német térség büntetőkódexei. Az ALR. A porosz államtörténet kezdetei. A porosz állam a XIX. században. A Habsburg Birodalom állam- és jogtörténetének alapvonalai. A Habsburg Birodalom állam története 1848-tól. A német állam- és jogfejlődés a XIX. században. A német állam és jog a XX. században. Az angol alkotmányfejlődés középkori gyökerei. A parlamentáris monarchia kialakulása Angliában. Az angol államfejlődés a polgári korszakban. Az angol gyarmatbirodalom, a Nemzetközösség. A francia monarchia alkotmánytörténetének alapjai. A polgári francia államfejlődés 1789-1814. A francia alkotmányfejlődés 1814-1870. A francia alkotmányfejlődés 1870-től. A modem francia jogrendszer kialakulása és fejlődése. Az Ember és Polgár Jogainak Nyilatkozata. A francia polgári jogrendszer.
A francia jog recepciója. Az USA függetlenné válása, alkotmánya és kiegészítései. A XIX-XX. század államéletének alapvonalai az USA-ban. Az orosz térség fejlődésének alapvető tendenciái. IV. Iván uralma. Nagy Péter reformjai. Nagy Katalin. Orosz modernizációs kísérletek a XIX-XX. században. A XX. század útvesztői. A XX. század útvesztői az orosz térségben. A lengyel térség állam- és jogfejlődésének történeti alapjai. A cseh korona alkotmánytörténetének vázlata. A Balkán államfejlődésének alapvonalai a kezdetektől. A jogalkotás és a jogalkalmazás hatékonyságának jogtörténeti vizsgálata. Közvetlen osztrák hatások a magyar jogfejlődésre. A magyar állam és jog modernizációja. Itália állam és jogfejlődésének történeti alapjai. Az ibériai térség állam- és jogtörténetének alapvonalai. Németalföld alkotmány- és jogtörténeti alapjai. Belgium alkotmánytörténetének alapjai. Svájc alkotmány- és jogtörténetének alapvonalai. A skandináv és a balti térség alkotmány- és jogtörténeti alapjai. A Kínai Birodalom, India, Irán állam- és jogtörténetének alapjai. A sztyeppék birodalmai. Az iszlám jogtörténetének alapvonásai. A japán alkotmányfejlődés alapvonalai. A fekete kontinens államainak és jogának történeti fejlődése. Latin-Amerika alkotmány- és jogtörténeti alapvonalai. A hadviselés jogtörténetének alapvonalai. Követségek, diplomaták a jogtörténetben. A válságok és megoldásaik jogtörténeti értékelése. A polgári modernizáció modelljei. A magyar modernizáció Európa képe a XIX. században.

Oktatás nyelve: magyar
Meghirdetési gyakorisága: évente
Félévi tanóraszám:
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: alapvizsga
A számonkérés jelleg: szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: A tétel és az azt követő kérdések alapján
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A jogtudományi diszciplínák komparatív jogtörténeti megalapozása, a jogi kultúra históriai értékének közvetítése.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Tankönyv: Kajtár István: Egyetemes állam- és jogtörténet. 3., átdolgozott kiadás, Budapest-Pécs 2005
Kötelező irodalom: Kajtár István: a 19. századi modern magyar állam- és jogrendszer alapjai. Európa-haladás-Magyarország. Budapest-Pécs 2003
Jogtörténeti tanulmányok VIII. Pécs 2005
A foglalkozásokon való részvétel követelményi: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: Nincs

KOJR0301 Közigazgatási jog 1.
Dr. Ivancsics Imre egyetemi docens
Dr. Kiss László egyetemi tanár
Dr. Kóbor Gyula tudományos főmunkatárs
Dr. Csefkó Ferenc egyetemi adjunktus
Dr. Rózsás Eszter egyetemi adjunktus
Dr. Fábián Adrián egyetemi tanársegéd
Közigazgatási Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszék
RL: KOJR0301 Szemeszter: 3;
Kredit: 4; Létszám: 130
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: KOJR0101 Alkotmányjog 1.

Tantárgyi tematika:
1. Bevezető. Közigazgatás-tudomány. Közigazgatás meghatározása
2. A közigazgatási jog alapjai és struktúrája. A közigazgatás intézményrendszere (a közintézet kivételével). A közigazgatás szervezeti rendszere
3. Az államigazgatás szervei. (A közigazgatási hivatal részletesen).
4. Önkormányzat fogalma, rendeltetése. Települési és területi egységek. Alapjogok
5. Önkormányzatok feladat- és hatásköre. Települési önkormányzatok szervezete és működése. Kisebbségi önkormányzatok.
6. Közintézetek
7. Társulások, gazdálkodás
8. Területi önkormányzatok. Központi szervekkel való kapcsolat. Közigazgatás korszerűsítése

KOJU0401, KOJD0401 Közigazgatási jog 2. Közigazgatási jog, Különös rész
Dr. Ivancsics Imre egyetemi docens
Dr. Kiss László egyetemi tanár
Dr. Kóbor Gyula tudományos főmunkatárs
Dr. Csefkó Ferenc egyetemi adjunktus
Dr. Rózsás Eszter egyetemi adjunktus
Dr. Fábián Adrián egyetemi tanársegéd
Közigazgatási Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszék
DL: KOJU0401                   Szemeszter: 2-4;
Kredit: 5;               Létszám: 300
DL: KOJD0401                 Szemeszter: 6;
Kredit: 5;               Létszám: 300
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: KOJU03101, KOJD0301 Közigazgatási jog 1.

Tantárgyi tematika:
1. Irányítás, felügyelet. Aktustan. A közig. eljárás kodifikációja.
2. A közigazgatási eljárás fogalma, rendszere.
3. Alapvető rendelkezések, a törvény hatálya
4. Joghatóság, hatáskör, illetékesség, jogsegély. Az eljárás megindítása.
5. Az elsőfokú eljárás. Bizonyítás.
6. Jogorvoslatok. Végrehajtás. Szabálysértés. Elektronikus ügyintézés.
7. A közigazgatás személyzete
8. Különös rész I.
9. Különös rész II.

KOJU0801, KOJD0801 Pénzügyi jog 2.
Dr. Horváth Sándor egyetemi docens, tanszékvezető
Dr. Szilovics Csaba egyetemi docens
Dr. Gárván János egyetemi adjunktus
Dr. Varga Katalin egyetemi tanársegéd
Közigazgatási Jogi és Pénzügyi Jogi Tanszék
DL: KOJU0801                   Szemeszter: 4;
Kredit: 5;               Létszám: 400
DL: KOJD0801                  Szemeszter: 6;
Kredit: 5;               Létszám: 400
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: KOJU0701, KOJD0701 Pénzügyi jog 1.

Tantárgyi tematika:
1. ÁFA
2. Illetéktörvény
3. Társasági adó
4. Vámjog, vámigazgatás
5. Jövedék
6. Helyi adók
7. EVA
8. Nemzetközi adózás. UNIÓ-s adójog.

Oktatás nyelve: magyar
Meghirdetési gyakorisága: évente
Félévi tanóraszám: 30
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: kollokvium
A számonkérés jelleg: szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: Év végi vizsga eredménye alapján
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Pénzügyi jog alapjainak megismerése
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Pénzügyi jog I. Adójog. Osiris Kiadó, Bp.
Adótan 2007. Adótan magyarázata 2007. Perfekt Oktatási Centrum.
A foglalkozásokon való részvétel követelményi: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: Nincs

BUND0701 Büntetés-végrehajtási jog
Dr. Korinek László egyetemi tanár, tanszékvezető
Dr. Vókó György egyetemi tanár
Dr. Varga-Koritár György megyei főügyész, óraadó
Kriminológiai és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék
DL: BUND0701 Szemeszter: 6;
Kredit: 3; Létszám: 400
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: BUND0201 Büntetőjog 2.

Tantárgyi tematika:
A büntetés-végrehajtási jog szerepe, jelentősége, helye a jogrendszerben.
A büntetés-végrehajtási jog fogalma. A büntetés-végrehajtási jog célja, alanyai, tárgya. A büntetés-végrehajtás rendszere. A büntetés-végrehajtási jog forrásainak főbb jellemzése. A büntetés-végrehajtási jog főbb alapelvei.
A büntetés-végrehajtási jog elkülönülése más jogágaktól. Az elítéltek és a büntető felelősségre vonás hatálya alatt állók jogi helyzetében beálló változás főbb jellemzői. A szabadságvesztést töltő elítélt jogai. A szabadságvesztést töltő elítélt kötelességei. A közérdekű munka, a pénzbüntetés, a mellékbüntetések végrehajtásának hatása az állampolgári jogi helyzetre. A jogi helyzet alakulásának főbb jellemzői a büntetőjogi intézkedések végrehajtása során. Az előzetesen letartóztatott és az őrizetben lévő jogi helyzete. szabadságvesztés végrehajtásának célja, feladata, teljesítésének biztosítéka. Emberséges bánásmód. Biztonsági és rendfenntartó intézkedések, kényszerítő eszközök használata. Halasztás a szabadságvesztés megkezdésére.
A szabadságvesztés foganatba vétele, a felvételi eljárás, nyilvántartásba vétel. A szabadságvesztés kezdő- és utolsó napjának megállapítása,
a szabadságvesztés tartamának számítása. A büntetés végrehajtásának átvétele és átengedése. Elhelyezési szabályok. A fokozat megváltoztatása. Őrzés, felügyelet és ellenőrzés. Anyagi és egészségügyi ellátás. Nevelés és oktatás.
Az elítéltek munkával foglalkoztatása, szakmai képzése. A jogok gyakorlásának módja. Sajátosságok a fiatalkorúak és a katonák nevelése terén szabadságvesztés büntetésük végrehajtása során. A büntetés-végrehajtási intézet rendje. Az elítéltek jutalmazása. A szabadságvesztésre ítéltek fegyelmi fenyítése. Az elítéltek kapcsolattartásának formái. Átmeneti csoport. Gyógyító-nevelő csoport. Enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása. A fogvatartottak vallásgyakorlása. Közérdekű munka végrehajtása. Közérdekű munka szabadságvesztésre átváltoztatása. A pénzbüntetés végrehajtása.
A pénzbüntetés szabadságvesztésre átváltoztatása. A mellékbüntetések végrehajtása. A büntetőjogi intézkedések végrehajtásának általános jellemzői. Megrovás, próbára bocsátás. A kényszergyógykezelés végrehajtásának sajátos szabályai. Kényszergyógyítás a büntetés-végrehajtási intézetekben. Elkobzás, vagyonelkobzás. A pártfogó felügyelet végrehajtása. Javítóintézeti nevelés.
A személyes szabadságot érintő intézkedések végrehajtásának főbb jellemzői. Az őrizet és az előzetes letartóztatás végrehajtása. Az ügyészi és a bírósági rendelkezési jog az előzetes letartóztatás végrehajtása során. Az előzetesen letartóztatott jogai és kötelességei. Elmeállapot megfigyelése és az ideiglenes kényszergyógykezelés. Az elítéltek utógondozása. A járulékos büntetés-végrehajtási feladatok főbb jellemzői. Vagyoni jellegű igazságügyi követelés, hátrány foganatosítása. A bűnügyi és a büntetés-végrehajtási nyilvántartás.
A büntető felelősségre vonáson kívül eső jogkorlátozások végrehajtása.
Az elzárás végrehajtása. Az idegenrendészeti őrizet foganatosítása. A büntetés-végrehajtást övező garancia- és kontrollrendszer. A büntetés-végrehajtás ügyészi törvényességi felügyeletének jelentősége, szerepe. Az ügyészi törvényességi felügyelet módszerei, eszközei. A büntetés-végrehajtási bíró hatásköre és illetékessége. A büntetés-végrehajtási bíró eljárásának főbb jellemzői. Jogorvoslat a büntetés-végrehajtási bíró határozata ellen.
A társadalmi ellenőrzés szerepe, az ombudsmanhoz, nemzetközi szervezetekhez fordulás lehetősége. A nemzetközi szervezetek ajánlásainak érvényesülése Magyarországon. Nemzetközi egyezmények és hatásuk a magyar büntetés-végrehajtásra. A XX. század büntetés-végrehajtásának főbb jellemzői. A reformkori politikusok szerepe a magyar börtönügy fejlődésében.
A büntetés-végrehajtási jog megerősödése a jogállami Magyarországon.
A büntetés-végrehajtási jogtudomány kialakulása, fejlődése. Howard, Livingstone, Deák Ferenc, Angyal Pál, Irk Albert, Finkey Ferenc, Földvári József, Horváth Tibor és Nagy Ferenc nézetei a büntetés-végrehajtási joganyagról. Európai Uniós követelmények és gyakorlat.

Oktatás nyelve: magyar
Meghirdetési gyakorisága: évente
Félévi tanóraszám: 30
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: kollokvium
A számonkérés jelleg: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: -
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A szankciók végrehajtására vonatkozó jogi szabályozás megismertetése;
a gyakorlati alkalmazásba bevezetés, annak bemutatása; mindennek előtt pedig egy elméleti megalapozása a büntetés–végrehajtással kapcsolatos jogi ismereteknek
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
kötelező irodalom:
Vókó György: Magyar Büntetés-végrehajtási Jog. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. 2006.
ajánlott irodalom:
Belovics Ervin - Lajtár István - Pacsek József - Vókó György: Büntetés-végrehajtási jog kézkönyve. Szerk. Vókó György. Hvg-Orac Lap- és Könyvkiadó Kft, Budapest.. 2001.
Boros János: A börtön hatása a fogvatartottak személyiségére, In: Emlékkönyv Vargha László egyetemi tanár születésének 90. évfordulójára, szerk.: Fenyvesi Csaba, Herke Csongor, Studia Iuridica Auctoritate Universitatis Pécs Publicata 132, PTE ÁJK, Pécs, 2003, 17-27.o.
Bökönyi István: A magyar büntetés-végrehajtás az Európai Uniós csatlakozás küszöbén, Magyar Rendészet, 2003/ 1-2, 171-179.o.
Fliegauf Gergely: A német és a magyar büntetés-végrehajtás adatainak összehasonlító elemzése, Börtönügyi Szemle, 2004/2, 97-108.o.
Kurdi Tímea-Vókó György: A fogvatartottakkal való bánásmód törvényességének vizsgálatáról, Belügyi Szemle, 2003/5,103-117.o.
Lőricz József: A büntetés-végrehajtás civil kontrollja, Belügyi Szemle, 2002/2-3,167-184.o.
Nagy Ferenc: Európai kihívások, magyar válaszok a büntetőjog és a büntetés-végrehajtás területén, Börtönügyi Szemle, 2003/1,13-26.o.
Vókó György: Büntetés-végrehajtási Jog, Jogi Szakvizsga Segédkönyvek Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2006
Vókó György: Elmélkedés a pártfogó felügyeletről, Börtönügyi Szemle, 2003/1,49-70. o.
Vókó György: A mellékbüntetések végrehajtása, Belügyi Szemle, 2003/11-12,73-92.o.
Vókó György: Elmélkedés a büntető felelősségre vonás privatizációjáról Nyugat-Európában, Jogtudományi Közlöny, 2004/12,417-427.o.
A foglalkozásokon való részvétel követelményi: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: Nincs

BUNA0801 Kriminológia
Dr. Korinek László egyetemi tanár, tanszékvezető
Kriminológiai és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék
ÁF: BUNA0801 Szemeszter: 2;
Kredit: 3; Létszám: 280
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: BUNA0101 Büntetőjog 1.

Tantárgyi tematika:
A kriminológia fogalma, tárgya, kutatási módszere, helye a bűnügyi tudományok rendszerében. A kriminológiai gondolkodás történeti szakaszai.
A magyar kriminológiai gondolkodás fejlődése a kialakulástól a XX. század nyolcvanas éveinek végéig. A látens bűnözés. A bűnügyi statisztikák valóságtükröző képessége. A tömegtájékoztatás erőszakábrázolásának elméleti modelljei. A viktimológia. Áldozati tipológiák (Hentig, Mendelsohn, Sessar, Fattah).Viktimizációs formák. Az egyes bűncselekmények viktimológiája.
A viktimológia főbb eredményei. Az Európa Tanács és az ENSZ áldozatvédelmi ajánlásai. A viktimológia esélyei és veszélyei. Mediációs eljárás, kárjóvátétel. A vagyon elleni bűnözés kriminológiai problémái.
A korrupció. Gazdasági és környezeti bűnözés. Közlekedési bűnözés. Szervezett bűnözés. A kábítószer-probléma körébe tartozó jelenségek.
A drogfogyasztás pszichoszociális összefüggései. A kábítószer- bűnözés felosztása. Bűnismétlők, visszaesők. A deviancia mint kisebbség, a kisebbségek devianciája. A magyar büntető igazságszolgáltatási rendszer jogi kerete, működési struktúrája. A bűnüldözés működési modelljei (a rendőrség).
A szabadságvesztés – büntetés végrehajtásának hatásrendszere. Az alternatív szankciók és végrehajtásuk. A büntető igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának alapkérdései. A társadalmi – gazdasági fejlődés (modernizáció) és a devianciák kapcsolata. A társadalmi beilleszkedési zavarokat magyarázó makro – és mikroszintű elméletek. A társadalmi – gazdasági fejlődés és a bűnözés közötti összefüggést magyarázó tudományos elméletek. A peresztrojka és a bűnözés összefüggései (a demokratizálódás paradigmája). A kollektív áldozattá válás paradigmája a volt NDK példáján.
Az alkohol (fogyasztás) és a bűnözés közötti kapcsolat Kerner és Bellebaum szerint. A fiatalkori bűnözés. A galeribűnözés. A fiatalkori erőszakos bűnelkövetők. A női bűnözés jellemzői. Prostitúció és leánykereskedelem.
Az időskori bűnözés sajátosságai. Az erőszak fogalma, fajtái, fokozatai.
Az erőszakot (agressziót) magyarázó tudományos elméletek. Az erőszak és a félelem kapcsolata. Az erőszak földrajzi értelemben vett halmozódási pontjai, valamint személyi kör szerinti érintettsége. A nő szerepe az erőszakban.
A külföldiek bűnözési aktivitását és a külföldiek ellen elkövetett bűncselekményeket magyarázó tudományos elméletek. Az erőszak biológiai, pszichológiai és társadalmi okai. Erőszak a tömegtájékoztatásban a sportban és a családban. Az institucionalizált erőszak. Az erőszak és a büntető bíráskodás a közvéleményben. Erőszakos pornográfia és az erőszakos nemi bűncselekményekről szóló sajtójelentések hatásai. Gyűlölet-bűncselekmények. A katonai erőszak. A pedofillá válást magyarázó elméletek. Pedofil elkövetői típusok. A pedofil elkövetők (tettesek) lehetséges gyógyító - kezelési módszerei. A rendőrkutatások. A "kezelési", az "igazságszolgáltatási" és a "társadalmi beilleszkedési" kriminálpolitikai modell. Bűnügyi együttműködés az Európai Unióban. Nemzetközi bűnügyi együttműködés. A terrorizmus. Biológiai – testi – lelki adottságokat vizsgáló elméletek. A személyiséggel összefüggő elméletek. Szociológiai bűnözéselméletek. A bűnelkövetés elméletei. A társadalmi struktúrával összefüggő elméletek. Intézményelméletek. A többfaktor – megközelítés. A kriminológiai megismerés természete és megközelítési módjai. Bűnmegelőzés

Oktatás nyelve: magyar
Meghirdetési gyakorisága: évente
Félévi tanóraszám: 30
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: kollokvium
A számonkérés jelleg: írásbeli vizsga (ismételt vizsga szóbeli)
Az osztályzat kialakításának módja: A félévi vizsga eredménye alapján
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A tantárgy célja megalapozott ismeretet nyújtani a bűnözés mint individuális magatartás és mint társadalmi tömegjelenség tényleges megjelenéséről, formáiról, okairól fejlődéséről, összetételéről. A kollokvált joghallgató átfogó képet kap a bűnözésre adott társadalmi reakciókról, azok hatékonyságáról és a kriminológiai gondolkodás nemzetközi tendenciájáról.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Kötelező irodalom:
Gönczöl – Korinek – Lévai_kerezsi: Kriminológia-Szakkriminológia, Complex, Budapest, 2006.
Ajánlott irodalom :
Korinek László: Bűnözési elméletek, BM Duna Palota és Kiadó, Budapest, 2006.
Korinek László: Irányzatok a kriminológiai gondolkodás fejlődésében, Budapest, BM kiadó, 2005, harmadik, átdolgozott kiadás
Korinek László: Félelem a bűnözéstől, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1995
Korinek László: Rejtett bűnözés , Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1988
Vigh József: Kriminológiai alapismeretek, Tankönyvkiadó, Budapest, 1992
Kriminológia – általános és különös rész - Prof. Dr. Korinek László egyetemi tanár előadásainak kivonatos vázlata
A foglalkozásokon való részvétel követelményi: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: Nincs

CIVA1001, CIVU1401, CIVD1401, CIVR1101 Munkajog
Dr. Kiss György egyetemi tanár, tanszékvezető
Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszék
ÁF: CIVA1001                    Szemeszter: 6;
Kredit: 6;               Létszám: 300
DL: CIVU1401                    Szemeszter: 4;
Kredit: 3;               Létszám: 300
DL: CIVD1401                   Szemeszter: 6;
Kredit: 3;               Létszám: 300
RL: CIVR1101                    Szemeszter: 5;
Kredit: 6;               Létszám: 300
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: CIVA0201, CIVR0201 Polgári jog 2.; ETOU03, ETOD03 Római jog

Tantárgyi tematika:
A hallgató sajátítsa el a magyar munkajog rendszerére és az egyes jogintézményekre vonatkozó részletes ismereteket, kapjon átfogó képet az európai országok munkajogi szabályairól, valamint az európai munkajogról és a szociálpolitikáról.

CIVA1101 Társadalombiztosítási jog
Dr. Berke Gyula egyetemi docens
Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszék
ÁF: CIVA1101 Szemeszter: 6;
Kredit: 3; Létszám: 300
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: -

Tantárgyi tematika:
A szociális ellátási rendszerek. A társadalombiztosítás(i jog) fogalma. A társadalombiztosítás története. A társadalombiztosítási jogviszony alapvető elméleti kérdései. A társadalombiztosítás igazgatása. A kedvezményezettek köre. Az ellátások. Az igényérvényesítés. A társadalombiztosítás felelősségi kérdései. A járulékfizetés. Társadalombiztosítási nyilvántartások és adatvédelem. Az európai szociális jog alapjai (a szociális biztonsági rendszerek koordinációja).

Oktatás nyelve: magyar
Meghirdetési gyakorisága: évente
Félévi tanóraszám: 16
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: kollokvium
A számonkérés jelleg: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: évvégi vizsga eredménye alapján
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: -
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Szociális jog I. (szerk. Czúcz Ottó), Budapest: Unió, 2003.
Szociális jog II. (szerk. Czúcz Ottó), Budapest: Unió, 2005
Berke-Bankó-Kajtár: Bevezetés a társadalombiztosítási jogba. Justis Bt. 2006.
A foglalkozásokon való részvétel követelményi: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: Nincs

EUJA0101 Európai közjog
Dr. Horváth Zsuzsanna egyetemi docens
Nemzetközi- és Európajogi Tanszék
ÁF: EUJA0101 Szemeszter: 6;
Kredit: 9; Létszám: 150
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: -

Tantárgyi tematika:
1. Gazdasági és politikai integráció, integrációs szervezetek, fogalmak.
2. Az Európai Közösségek/Unió létrejötte, integrációs céljai.
3. Az Alapító Szerződések és módosításaik.
4. Az EK/EU hatalmi berendezkedésének sajátosságai, a hatalmi ágak megosztása. Az EU és a tagállamok közötti hatáskörmegosztás elvei.
5. Az EK/EU intézményrendszere, az egyes intézmények felépítése, funkciója, hatásköre. Az Európai Parlament.
6. Az Európai Tanács, az Európai Unió Tanácsa, Az Európai Bizottság.
7. Az Európai Bíróság. Az EU Bírósága előtti eljárások.
8. Az EU egyéb szervei.
9. Az Európai Unió jogforrásainak rendszere, az elsődleges és másodlagos jogforrások jellemzői.
10. Az Európa jog speciális és általános jogi alapelvei.
11. Jogalkotási és döntéshozatali mechanizmusok.
12. Az Európa jog végrehajtása a tagállamok által, a tagállamok kötelezettségei, a Bizottság végrehajtó funkciója.
13. A négy alapszabadság.
14. Az Európai Közösség/Unió politikái, szupranacionális és kormányközi területei.
15. Az Európai Unió külkapcsolatainak rendszere, a bővítés folyamata.

Oktatás nyelve: magyar
Meghirdetési gyakorisága: évente
Félévi tanóraszám: 36
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: kollokvium
A számonkérés jelleg: írásblei vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: Az írásbeli dolgozat értékelése alapján
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Az európai gazdasági és politikai integráció során létrejött szervezetek, elsősorban az Európai (Gazdasági) Közösség és az Európai Unió integrációs céljainak, sajátos hatalmi berendezkedésének, intézményrendszerének, a Közösség/Unió és a tagállamok viszonyának az EK/EU kormányzati szervei, a döntéshozatali mechanizmus sajátosságainak bemutatása. Az EK/EU egyes politikai területeinek és jogrendszerének elemzése, az egyes jogforrások, azok tagállamok általi végrehajtásának bemutatása, a jogérvényesítés eszközeinek, az EK/EU bírósági rendszerének bemutatása. Mindezen ismeretek Magyarország uniós taggá válásából fakadóan a jogász szakma gyakorlásában elengedhetetlenek
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
- Az Európai Közösséget és az Európai Uniót létrehozó, többször módosított Római és Maastrichti Szerződések, az Európai Unió Alkotmányáról szóló Szerződés,
- Dr. Várnay Ernő - Dr. Papp Mónika : Az Európai Unió Joga, KJK-KERSZÖV, Budapest 2005,
- Dr. Szalayné Dr. Sándor Erzsébet: Az Európai Unió közjogi alapjai, I. kötet, DIALÓG-CAMPUS, Pécs, 2003, (II. kötet előkészületben)
A foglalkozásokon való részvétel követelményi: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: Nincs

EUJD0101 Európai közjog 1.
Dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet egyetemi docens, tanszékvezető
Nemzetközi- és Európajogi Tanszék
DL: EUJD0101 Szemeszter: 6;
Kredit: 4; Létszám: -
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: -

Tantárgyi tematika:
1. Integrációtörténet és fogalomrendszer
2. Az Európai Unió, mint a nemzetközi közösség sajátos szereplője
3. Az Európai Unió intézményrendszere
4. Az Európai Unió jogforrásainak rendszere
5. A jogalkotás és jogalkalmazás rendje az Európai Unióban
6. A jogorvoslat rendje az Európai Unióban
7. Az uniós polgárok jogállása

Oktatás nyelve: magyar
Meghirdetési gyakorisága: évente
Félévi tanóraszám: 30
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: kollokvium
A számonkérés jelleg: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: Félévi írásbeli vizsga eredménye alapján
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Az európai gazdasági és részben politikai integrációt megvalósító Európai Unió intézményrendszerének és jogrendszerének közös alapjait, „ alkotmányát” kívánja e tárgy közvetíteni. Ezen ismeretek elsajátítása nélkül a közösségi joggal szorosan összefüggő egyéb jogági ismeretek megértése, hatékony alkalmazása nem elképzelhető.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Kötelező:
Szalayné Sándor Erzsébet, Az Európai Unió közjogi alapjai I. kötet, Dialóg-Campus, Bp.-Pécs, 2003
Szalayné Sándor Erzsébet: A jogorvoslat rendje az Európai Unióban – kézirat – Coospace-ben rendelkezésre áll
Jogszabályok: Szerződés az Európai Unióról, Szerződés az Európai Közösség létrehozásáról, Szerződés az Európai Unió Alkotmányáról
Ajánlott:
Az Európai Bíróság magyar nyelven hozzáférhető ítéletei: tájékoztatás kérhető az Európai Dokumentációs Központban (PTE ÁJK-KTK Könyvtár)
Karoliny Eszter: Európai közjog. JOG-ÁSZ Kártyák, Dialóg-Campus, Bp.-Pécs, 2005
Az Európai Bíróság határozatai. 360 ítélet tényállással és magyarázatokkal. Dialóg-Campus, Bp.-Pécs, 2006, várható megjelenés: 2007 ősz
A foglalkozásokon való részvétel követelményi: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: Nincs

KOJD0501, KOJR0501 Nemzetközi jog
Dr. Bruhács János egyetemi tanár
Nemzetközi- és Európajogi Tanszék
DL: KOJD0501                  Szemeszter: 8;
Kredit: 9;               Létszám: -
RL: KOJR0501                 Szemeszter: 6;
Kredit: 9;               Létszám: -
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: -

Tantárgyi tematika:
1. A nemzetközi jogalkotás.
2. A nemzetközi jog alkalmazása.
3. A terület és lakosság nemzetközi jogi szabályozása.
4. A nemzetközi kapcsolatok intézményei: diplomácia, nemzetközi szervezetek

Oktatás nyelve: magyar
Meghirdetési gyakorisága: évente
Félévi tanóraszám: 45
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: alapvizsga
A számonkérés jelleg: írásblei vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: -
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A nemzetközi jog alapintézményeinek és legfontosabb területeinek bemutatása
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Bruhács János: Nemzetközi jog I-II-III. Dialóg/Campus, Bp/Pécs, 1998-2001.
A foglalkozásokon való részvétel követelményi: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: Nincs

CIVA0101, CIVU0101, CIVD0101 Polgári jog 1.
Dr. Kecskés László egyetemi tanár, tanszékvezető
Polgári Jogi Tanszék
ÁF: CIVA0101                    Szemeszter: 2;
Kredit: 4;               Létszám: 500
DL: CIVU0101                    Szemeszter: 4;
Kredit: 4;               Létszám: 500
DL: CIVD0101                   Szemeszter: 6;
Kredit: 4;               Létszám: 500
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: ETOA0301, ETOU0301, ETOD0301 Római jog

Tantárgyi tematika:
1. A polgári jog fogalma.
2. A polgári jog tárgya.
3. A polgári jog tárgykörére vonatkozó nézetek.
4. A polgári jog kapcsolata más jogágakkal, különös tekintettel a közjog-magánjog viszony alakulására
5. A kereskedelmi jog és a gazdasági jog önállóságát állító nézetek
6. A polgári jog európai fejlődéstörténete.
7. A római jog továbbélése az európai jogrendszerekben
8. A kánonjog és az olasz polgári jog
9. A német polgári jog
10. Az osztrák polgári jog
11. A svájci polgári jog
12. A francia polgári jog
13. A BENELUX országok polgári joga
14. A magyar polgári jog kodifikáció története.
15. A polgári jog változásairól napjainkig.
16. A polgári jog alapelvei.
17. A polgári jog rendszere.
18. A polgári jog jogforrási rendszere.
19. A polgári jogi jogszabály és felépítése.
20. Jogalkalmazás a polgári jog területén.
21. A polgári jogi jogviszony fogalma, elemei és fajai.
22. A jogi tények fogalma és felosztásuk.

1. A jogképesség.
2. A jogképesség kezdete, a méhmagzat életjoga.
3. A jogképesség megszűnése, a holtnak nyilvánítás.
4. A cselekvőképesség fogalma.
5. A korlátozott cselekvőképesség.
6. A cselekvőképtelenség.
7. A korlátozottan cselekvőképesek és cselekvőképtelenek jognyilatkozatai.
8. Az állam jogalanyiságára vonatkozó elméletek.
9. A fiskus.
10. Az állam polgári jogi jogalanyisága a magyar jogban.
11. A jogi személyek története.
12. A jogi személyekre vonatkozó elméletek.
13. A jogi személyek általános szabályai.
14. A hegyközség, az erdőbirtokossági és vízgazdálkodási társulat.
15. A koncessziós társaság.
16. Az alapítvány és a közalapítvány.
17. Az egyesület.
18. A köztestület.
19. A szövetkezet és a lakásszövetkezet
20. A gazdasági társaságok általában
21. A jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok
22. A jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok
23. A polgári jogi társaság
24. A közös háztartásban élők vagyoni viszonyai
25. Az építőközösség és a társasház-közösség
26. A személyhez fűződő jogok polgári jogi védelme.

CIVR0201 Polgári jog 2.
Dr. Kecskés László egyetemi tanár, tanszékvezető
Polgári Jogi Tanszék
RF: CIVR0201 Szemeszter: 3;
Kredit: 4; Létszám: 500
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: CIVR0101 Polgári jog 1.

Tantárgyi tematika:
1. A kötelem fogalma és forrásai.
2. A kötelmi jogviszony jellemzői, tartalma.
3. A szerződés kialakulásának története.
4. A szerződés fogalma.
5. A szerződési jog alapelvei.
6. A szerződés megkötése.
7. Az általános szerződési feltételek.
8. A képviselet.
9. A szerződés tartalma és tárgya.
10. A szerződés érvénytelensége.
11. A szerződés érvénytelenségének okai.
12. A szerződés módosítása.
13. Alanyváltozások a szerződésben.
14. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek.
15. A foglaló.
16. A kötbér.
17. A szavatosság és a jótállás.
18. A bankgarancia és a jogvesztés kikötése.
19. A zálogjog fogalma.
20. A zálog fajai.
21. Az óvadék és a kezesség.
22. A teljesítés fogalma, ideje és helye.
23. A teljesítés módja.
24. A fogyasztói szerződések teljesítésének speciális szabályai
25. A pénztartozások teljesítése.
26. A beszámítás.
27. A kötelezett késedelme.
28. A jogosult késedelme.
29. A hibás teljesítés és jogkövetkezményei.
30. A teljesítés lehetetlenné válása és megtagadása.
31. A szerződésszegés közös szabályai.
32. A szerződés megszűnésének egyes esetei.
33. Az elévülés.
34. Az engedményezés és a tartozásátvállalás.
35. A kártérítési jog rendszere.
36. A jogalap nélküli gazdagodás.

Oktatás nyelve: magyar
Meghirdetési gyakorisága: évente
Félévi tanóraszám: 20
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: kollokvium
A számonkérés jelleg: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: Írásbeli beszámolót követően szóbeli beszámoló alapján.
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A kötelmi jog általános részének elsajátítása.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Eörsi Gyula: Kötelmi jog Általános rész Budapest. 1999.
Kecskés László: Polgári jogi tanulmányok. Pécs, 1997
A foglalkozásokon való részvétel követelményi: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: Nincs

CIVA0301, CIVD0301 Polgári jog 3.
Dr. Kecskés László egyetemi tanár, tanszékvezető
Polgári Jogi Tanszék
ÁF: CIVA0301                    Szemeszter: 4;
Kredit: 4;               Létszám: 500
DL: CIVD0301                   Szemeszter: 6;
Kredit: 4;               Létszám: 500
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: CIVA0201, CIVD0201 Polgári jog 2.

Tantárgyi tematika:
1. A kártérítés alapja és feltételei.
2. A kártérítés általános szabályai.
3. A felelősség a veszélyes üzem működéséből eredő károkért.
4. A felelősség speciális alakzatai.
5. A termékfelelősség
6. A nem vagyoni kártérítés
7. A kártérítés mértéke.
8. A szerződéstípusok csoportosítása.
9. Az adásvétel és a csere.
10. A szállítási szerződés.
11. A mezőgazdasági termékértékesítési szerződés.
12. A vállalkozási szerződés.
13. A bérlet általános szabályai.
14. A haszonbérlet és a termőföld haszonbérlete.
15. A lakásbérlet.
16. A letét általános szabályai és a letét különös nemei.
17. A megbízás, a megbízás nélküli ügyvitel.
18. A bizomány
19. A szállítmányozás
20. Az ajándékozás
21. A haszonkölcsön
22. A tartási és az életjáradéki szerződés
23. A kölcsönszerződés
24. A takarékbetét
25. Az EK-irányelvek által meghatározott szerződéstípusok

CIVR0401 Polgári jog 4.
Dr. Kecskés László egyetemi tanár, tanszékvezető
Polgári Jogi Tanszék
RF: CIVR0401 Szemeszter: 5;
Kredit: 4; Létszám: 500
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: CIVR0101 Polgári jog 1.

Tantárgyi tematika:
1. Dologi jog fogalma, jelentősége.
2. A dologi jog alapelvei.
3. A dolog fogalma és osztályozása.
4. A tulajdon fogalma és jelentősége.
5. A tulajdonjogviszony, alanya és tárgya.
6. A tulajdonjogviszony tartalma.
7. A tulajdonjog korlátozása.
8. A tulajdonjog megszerzése.
9. A tulajdonjog megszűnése.
10. A közös tulajdon általános szabályai és sajátos alakzatai.
11. A társasháztulajdon.
12. A tulajdonjog védelme.
13. A tulajdonjog védelmének polgári jogi eszközei.
14. A korlátolt dologi jogokról általában.
15. A használati jogok.
16. Az értékjogok.
17. A birtok fogalma, fajai.
18. A birtokvédelem.

1. Az öröklési rend.
2. Öröklési jogi alapfogalmak.
3. Az öröklés előfeltételei.
4. Kiesés az öröklésből.
5. A törvényes öröklés általános szabályai.
6. Az osztályra bocsátás.
7. A házastárs özvegyi joga.
8. Az örökbefogadással kapcsolatos sajátos szabályok.
9. Az ági öröklés.
10. A végintézkedés és a végintézkedésen alapuló öröklés.
11. A végrendelet fogalma és fajai.
12. A végrendeleti fajták alakszerűségi követelményei.
13. A végrendelet tartalma és értelmezése.
14. A végrendelet érvénytelensége.
15. A végrendelet hatálytalansága.
16. Az öröklési szerződések.
17. A köteles rész lényege és jogi természete.
18. A köteles részre jogosultak, a kitagadás.
19. A köteles rész alapja és mértéke.
20. A betudás.
21. Felelősség a köteles rész kielégítéséért.
22. A köteles rész kiadás.
23. Az örökség megszerzése.
24. Az örökös jogállása

1. A szellemi alkotások jogának elméleti problémái.
2. A szellemi alkotások joga a magyar jogrendszerben.
3. A szerzői jogviszony tárgya és alanya.
4. A szerzői jogviszony keletkezése és tartalma.
5. A szerzői jog korlátai.
6. A szerzői jog megsértésének követelményei.
7. A szomszédos jogok és a rokonjogok.
8. A szerzői művek alkotására és felhasználására vonatkozó szerződések.
9. A szerző és azzal szomszédos jogok kezelése.
10. A felfedezés jogi oltalma és a know-how.
11. A szabadalmi jogviszony tárgya és alanyai.
12. A szabadalmi jogviszony tartalma.
13. Szolgálati és alkalmazotti találmányok.
14. A szabadalom hatálya és korlátai.
15. A szabadalmi oltalom keletkezése és megszűnése.
16. A találmányhoz és szabadalomhoz fűződő jogok védelme.
17. A használati minta.
18. A Magyar Szabadalmi Hivatal.
19. Az újítások jogi szabályozása.
20. Az ipari minta és a topográfia oltalma.
21. A vállalat-és árujelzők oltalma.
22. A védjegy.
23. A földrajzi jelzések oltalma.
24. Iparjogvédelmi szerződések.
25. Kutatási szerződések.
26. Licencia szerződések.

Oktatás nyelve: magyar
Meghirdetési gyakorisága: évente
Félévi tanóraszám: 20
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: kollokvium
A számonkérés jelleg: szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: írásbeli vizsga alapján
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A dologi jog, öröklési jog elsajátítása, a szellemi alkotások joga.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Lenkovics Barnabás: Dologi jog, Budapest, 2001.
Vékás Lajos: Magyar Polgári Jog Öröklési Jog Budapest, 2002.
Lontai-Faludi-Gyertyánfi-Vékás: Magyar Polgári Jog-Szellemi Alkotások Joga, Eötvös Kiadó Budapest 2004.
A foglalkozásokon való részvétel követelményi: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: Nincs

CIVA1201 Nemzetközi Magánjog és Európajog
Dr. Kecskés László egyetemi tanár, tanszékvezető
Polgári Jogi Tanszék
ÁF: CIVA1201 Szemeszter: 6;
Kredit: 9; Létszám: 500
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: CIVA0201 Polgári jog 2.

Tantárgyi tematika:
1. A nemzetközi kollíziós magánjog fogalma és funkciója.
2. A nemzetközi kollíziós magánjog tárgya: a nemzetközi magánjogi tényállás.
3. A nemzetközi kollíziós magánjog szabályozási módszere: a közvetett ( utaló ) módszer.
4. A nemzetközi kollíziós magánjog rendszere és forrásai, a kódex hatálya.
5. A nemzetközi magánjog kapcsolata a jogrendszer egyes egyéb területeihez.
6. A nemzetközi kollíziós magánjog kialakulásának feltételei.
7. Az antik jogok és a kora középkori jogfejlődés.
8. A statútum elmélet kialakulása, fejlődése és meghaladása .
9. Savigny nemzetközi magánjogi munkássága
10. A nemzetközi magánjog fejlődése az amerikai jogrendszerben a XIX. század végétől napjainkig.
11. A nemzetközi magánjog fejlődése Európában a XX. században
12. A magyar nemzetközi magánjog tudományának fejlődése.
13. A kollíziós szabály fogalma, fajai a kollízió jellege szerint.
14. A nemzetközi kollíziós szabály fogalma, fajai az utalás parancsának terjedelme szerint.
15. A kollíziós szabály szerkezete.
16.A kapcsoló szabály, főbb kapcsolóelvek.
17. A minősítés és az előkérdés.
18. Vissza-és továbbutalás ( renvoi ).
19. Csalárd kapcsolás.
20. A joghatóság és az alkalmazandó jog.
21. A viszonosság jelentősége a külföldi jog alkalmazásánál.
22. A külföldi jog tartalmának megállapítása.
23. A külföldi jog alkalmazásának mellőzése - a közrend, imperatív szabályok és a közrendi záradék.
24. A külföldi jog alkalmazásának mellőzése - a kisegítő jog.
25. A személyek jogállása a magyar nemzetközi kollíziós magánjogban.
26. A dologi jog szabályai a magyar nemzetközi kollíziós magánjogban.
27. A szerződésekre alkalmazandó jog – jogválasztás
28. A jogválasztás hiányában alkalmazandó jog
29. A szerződésen kívül okozott kárért való felelősség és a jogalap nélküli gazdagodás a magyar nemzetközi kollíziós magánjogban.
30. Az öröklési jog szabályai a magyar nemzetközi kollíziós magánjogban.
31. A szellemi alkotásokra vonatkozó szabályok a magyar nemzetközi kollíziós magánjogban.
32. A családi jogviszonyok szabályai a magyar nemzetközi kollíziós magánjogban.
33. A munkajogviszonyok szabályai a magyar nemzetközi kollíziós magánjogban.
34. Eljárási jogi kérdések: a joghatóság fajtái, az eljárás, külföldi határozatok elismerése és végrehajtása.
35. A Bécsi Vételi Egyezmény
36. Az EK szerződésekre irányadó jog meghatározásáról szóló Római Egyezménye
37. Az UNIDROIT kodifikációs tevékenysége

1. Az Európai Közösség intézményi alapjainak kialakulása és fejlődése.
2. Az EGK szerveződése.
3. A Római Szerződés.
4. Válságok és reformok, az Egységes Európai Okmány.
5. A Maastrichti Európai Uniós Szerződés.
6. Az Amszterdami Szerződés
7. A Nizzai Szerződés
8. Az Európai Közösség jogáról
9. A nemzetközi jog és EK-jog kapcsolata.
10. Az EK-jogforrási rendszere
11. Az Alkotmánytervezet jogforrási rendje
12. Az Európai Bíróság szervezete és működése
13. Az Európai Bíróság jogfejlesztő és jogértelmező tevékenysége
14. A „Szerződések” közvetlen hatálya
15. A rendeletek, határozatok, irányelvek közvetlen hatálya
16. Az értelmezési kötelezettség doktrinája és a „záróhatás”
17. A jogalkotási hatáskörök megoszlása az EK és a tagállamok között
18. A párhuzamos jogalkotási hatáskörök kizárólagossá tétele a Közösség által
19. Az „elsődlegességi” és „elsőbbségi” problémák differenciálódása Európai bíróság gyakorlatában
20. A pre-emption elméletek
21. A jogharmonizáció fogalma, eszközei
22. A jogharmonizációs kötelezettség alapja és tartalma
23. A „Cassis de Dijon” dogmája, a kölcsönös elismerés elve
24. Az Egységes Európai Okmány hatása a jogharmonizációra
25. A tagállamok jogharmonizációs kötelezettségszegései
26. A 169-es levéltől a Francovich jelenségig
27. A Post-Francovich jelenség
28. Az EK új jogharmonizációs filozófiája: a szubszidiaritás
29. A szubszidiaritás a jogharmonizáció elméletében
30. Az EK-magyar kapcsolatok alakulása
31. A csatlakozási tárgyalások által meghatározott magyar jogharmonizáció
32. A magyar jogharmonizáció a csatlakozási tárgyalások után
33. Az EU-orientációjú magyar alkotmány-fejlődés
34. Az előzetes döntéshozatali eljárás magyar szabályai
35. Az Európai Szerződés Jog Alapelvei
36. Az Európai Bíróság sportjogi ítélkezése
37. Polgári jogi és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés az EU-ban
38. A nemzetközi magánjog fejlődése az Európa jogban

Oktatás nyelve: magyar
Meghirdetési gyakorisága: évente
Félévi tanóraszám: 48
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: kollokvium
A számonkérés jelleg: szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: vizsgaeredmény alapján
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A nemzetközi magánjogi, az európajogi és jogharmonizációs ismeretek elsajátítása
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Kötelező tananyag:
Burián László - Kecskés László - Vörös Imre: Magyar nemzetközi kollíziós magánjog. Budapest, 2005.
Kecskés László: EU-jog és jogharmonizáció, HVG-ORAC Kiadó Budapest, 2005.
Kecskés László: A civilisztikai jogalkotást érintő újabb EU jogalkotással kapcsolatos néhány elméleti kérdés. In: Európai Jog 2006. évi 5. szám 3-11. oldal
Mádl Ferenc - Vékás Lajos: Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga. A Bécsi Vételi Egyezmény (XXII. fejezet) Budapest, 2004.
303-329. oldal
Alternatív tananyag és ajánlott irodalom:
Mádl Ferenc - Vékás Lajos: Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga. Budapest, 2004.
A foglalkozásokon való részvétel követelményi: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: Nincs

CIVD1201 Nemzetközi Magánjog és Európajog 1.
Dr. Kecskés László egyetemi tanár, tanszékvezető
Polgári Jogi Tanszék
DL: CIVD1201 Szemeszter: 8;
Kredit: 4; Létszám: 500
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: CIVD0201 Polgári jog 2.

Tantárgyi tematika:
1. A nemzetközi kollíziós magánjog fogalma és funkciója.
2. A nemzetközi kollíziós magánjog tárgya: a nemzetközi magánjogi tényállás.
3. A nemzetközi kollíziós magánjog szabályozási módszere: a közvetett ( utaló ) módszer.
4. A nemzetközi kollíziós magánjog rendszere és forrásai, a kódex hatálya.
5. A nemzetközi magánjog kapcsolata a jogrendszer egyes egyéb területeihez.
6. A nemzetközi kollíziós magánjog kialakulásának feltételei.
7. Az antik jogok és a kora középkori jogfejlődés.
8. A statútum elmélet kialakulása, fejlődése és meghaladása .
9. Savigny nemzetközi magánjogi munkássága
10. A nemzetközi magánjog fejlődése az amerikai jogrendszerben a XIX. század végétől napjainkig.
11. A nemzetközi magánjog fejlődése Európában a XX. században
12. A magyar nemzetközi magánjog tudományának fejlődése.
13. A kollíziós szabály fogalma, fajai a kollízió jellege szerint.
14. A nemzetközi kollíziós szabály fogalma, fajai az utalás parancsának terjedelme szerint.
15. A kollíziós szabály szerkezete.
16. A kapcsoló szabály, főbb kapcsolóelvek.
17. A minősítés és az előkérdés.
18. Vissza-és továbbutalás ( renvoi ).
19. Csalárd kapcsolás.
20. A joghatóság és az alkalmazandó jog.
21. A viszonosság jelentősége a külföldi jog alkalmazásánál.
22. A külföldi jog tartalmának megállapítása.
23. A külföldi jog alkalmazásának mellőzése - a közrend, imperatív szabályok és a közrendi záradék.
24. A külföldi jog alkalmazásának mellőzése - a kisegítő jog.
25. A személyek jogállása a magyar nemzetközi kollíziós magánjogban.
26. A dologi jog szabályai a magyar nemzetközi kollíziós magánjogban.
27. A szerződésekre alkalmazandó jog – jogválasztás
28. A jogválasztás hiányában alkalmazandó jog
29. A szerződésen kívül okozott kárért való felelősség és a jogalap nélküli gazdagodás a magyar nemzetközi kollíziós magánjogban.
30. Az öröklési jog szabályai a magyar nemzetközi kollíziós magánjogban.
31. A szellemi alkotásokra vonatkozó szabályok a magyar nemzetközi kollíziós magánjogban.
32. A családi jogviszonyok szabályai a magyar nemzetközi kollíziós magánjogban.
33. A munkajogviszonyok szabályai a magyar nemzetközi kollíziós magánjogban.
34. Eljárási jogi kérdések: a joghatóság fajtái, az eljárás, külföldi határozatok elismerése és végrehajtása.
35. A Bécsi Vételi Egyezmény
36. Az EK szerződésekre irányadó jog meghatározásáról szóló Római Egyezménye
37.Az UNIDROIT kodifikációs tevékenysége

CIVR0501 Polgári eljárásjog 1.
Dr. Király Lilla egyetemi adjunktus
Polgári Eljárásjogi és Jogszociológiai Tanszék
RL: CIVR0501 Szemeszter: 3-7;
Kredit: 4; Létszám: 100
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: CIVR0101 Polgári jog 1.

Tantárgyi tematika:
1. alapelvek 2. bírósági szervezetrendszer 3. hatáskör, illetékesség 4. keresetlevél 5. elsőfokú tárgyalás 6. bizonyítás 7. határozatok 8. rendes és rendkívüli jogorvoslatok

Oktatás nyelve: magyar
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Félévi tanóraszám: 30
Félévközi ellenőrzés: 1 db. zárthelyi dolgozat, témája: a tematikában szereplő pontok, pótlásuk: a TVSZ szerint
Félév végi számonkérés típusa: kollokvium
A számonkérés jelleg: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: A zárthelyi dolgozat eredménye alapján
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A polgári eljárásjog alapintézményeinek megismerése és a jogterület gyakorlati alkalmazásához szükséges ismeretek megszerzése.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Kengyel Miklós: Magyar Polgári eljárásjog 8. kiadás, Budapest, Osiris,2006
Király Lilla: Polgári eljárásjog I.,Pécs, Dialóg Campus,2003., Polgári eljárásjog II., Pécs, Dialóg Campus, 2006
Bakó-Bihary..: A Polgári perrendtartás iratmintatára , Budapest, KJK Kiadó,2000
(A jogeseteket - bírósági döntéseket - a Polgári eljárásjog I.és II. kötetek és a Polgári perrendtartás irat mintatára tartalmazzák)
A foglalkozásokon való részvétel követelményi: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: Nincs

ETOU0601, ETOD0601, ETOR0601 Jogszociológia
Dr. Maczonkai Mihály egyetemi docens
Polgári Eljárásjogi és Jogszociológiai Tanszék
DL: ETOU0601                   Szemeszter: 2-4;
Kredit: 4;               Létszám: 200
DL: ETOD0601                  Szemeszter: 6-8;
Kredit: 4;               Létszám: 200
RL: ETOR0601                   Szemeszter: 1;
Kredit: 4;               Létszám: 200
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: -

Tantárgyi tematika:
A tárgy kitér a jogszociológia létrejöttének feltételeire, többek között betekintést nyújt a vonatkozó tudományelméleti kérdésekre, mint például a norma és a valóságtudományok közti különbségekre, valamint arra, hogy a jogszociológiai gondolkodás miért volt sokáig idegen a jogi gondolkodásmódtól. Ezt az elméleti részt zárja le a jogszociológia kérdésfelvetéseit már érvényes problémáknak tekintő előfutárok munkásságának bemutatása.
Ezek után következik a jogszociológia fő kérdéseinek bemutatása részben klasszikusok életművén, részben a modern jogélet problémáin keresztül. Az érintett témák: a jogalkalmazás, a bíró személyiségének kérdései, a könyvjog és az élőjog viszonya, a társadalom típusai és a jogrendszer közötti összefüggések, a jog autonómiája és kapcsolata a politikai szférával, a különböző jogi kultúrák kialakulásának társadalmi feltételei, a jogi hivatások szerepe a jogi kultúra alakításában.

Oktatás nyelve: magyar
Meghirdetési gyakorisága: évente
Félévi tanóraszám: 20
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: kollokvium
A számonkérés jelleg: szóbeli vizsga és írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: Vizsga eredménye alapján
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A tárgy letétele után a hallgató rendelkezzen ismeretekkel a jogszociológia alapjaival kapcsolatban és képes legyen egy-egy jogterület anyagának jogszociológiát érintő aspektusainak értelmezésére.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Maczonkai Mihály: Jogszociológia, Dialóg Campus Budapest Pécs 2005
A foglalkozásokon való részvétel követelményi: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: Otthoni felkészülés

	
		OSZAR »