| TTIN3401 Kultúra, nyelv és közösségi jog (Jean Monnet modul)
Dr. Andrássy György egyetemi tanár, tanszékvezető
Politikatudományi és Társadalomelméleti Tanszék
Általános társadalomtudományi ismeretek és szaknyelv
Ajánlott szemeszterek: 2-8; Létszám: 15;
Kredit: 2
Hétfő, 15.30 – 17.00 / Európa Központ
Kontakt óra
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: -
Tantárgyi tematika:
1. A nyelv és a nyelvjog fogalma; a kultúra és a kulturális jog fogalma: nyelv és gondolkodás, nyelv és identitás, nyelv és kultúra, kultúra és identitás; nemzeti, nemzetközi és európai nyelvjog, nemzeti, nemzetközi és európai kulturális jog
2. Svájc, Belgium, Spanyolország, Finnország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Írország és Magyarország nyelvjogának főbb elemei
3. A nemzetközi nyelvjog főbb jellemzői
4. A nemzeti és a nemzetközi kulturális jog főbb jellemzői
5. Jogvédelmi és nyelvvédelmi, illetőleg jogvédelmi és kulturális örökségvédelmi szemlélet a nemzeti és a nemzetközi jogban
6. Az Európai Unió sajátossága: gazdasági-politikai egységesülés a nyelvi-kulturális sokféleség megőrzésével; szerződési alapok és módosulások
7. Az Európai Unió nyelvjoga és nyelvpolitikája: szerződési (hiteles) nyelvek, hivatalos nyelvek és munkanyelvek; az egynyelvűségtől a huszonhárom nyelvűségig; nyelvi jogok; az Európai Bíróság nyelvhasználata; viták az intézmények nyelvhasználatáról
8. Az Európai Unió kulturális politikája: a kulturális politika kialakulása, kodifikálása és fejlődése; a politika-integráció elve és a jogharmonizáció tilalma; kulturális keretprogramok, támogatások
9. Az áruk szabad mozgása és a kultúra: a közerkölcs védelme és a nemzeti kincsek megóvása; az olasz műkincs-ügy; az egységes belső piac és a kulturális tárgyak jogellenes kivitele; közösségi engedélyezési rendszer és a jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatása
10. A személyek, a szolgáltatások, a tőke szabad mozgása és a kultúra: elhatárolási nehézségek és jogesetek
11. Verseny, állami támogatás és kultúra: a kultúra tagállami mecenatúrája és az állami támogatás tilalma; a Bizottság gyakorlata; a kultúra közösségi támogatása
12. Kisebbségi kultúrák, nemzeti kultúrák és európai kultúra: európai identitás-politika; európai demos és európai ethnos; az európai politikai nyilvánosság és a soknyelvűség
13. Nyelvi és kulturális globalizáció: a nyelvi-kulturális sokféleség múltja, jelene és jövője; a globalizáció amerikai és európai modellje; az Európai Unió nyelvi és kulturális jövőjének kérdőjelei
14. Elméleti problémák: explicit és implicit jogok; nyelv, kultúra és emberi jogok
Oktatás nyelve: magyar
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Félévi tanóraszám: 30
Félévközi ellenőrzés:
A félévközi ellenőrzés folyamatos, ennek formái: a) hallgatói prezentációk, előadások értékelése; b) az órákon nyújtott hallgatói teljesítmény (aktivitás, érvelés, stb.) értékelése.
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
- a házi dolgozat értékelése
- a házi dolgozat megvédésének/vitájának értékelése
- egy más által készített házi dolgozat opponálásának értékelése
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A hallgatók figyelmének felkeltése egy elhanyagolt, de rendkívül fontos jogterület, a nyelv- és kulturális jog, s ezen belül az európai nyelv- és kulturális jog iránt, az e körben fölmerülő elméleti és gyakorlati problémák, mindenek előtt a gazdasági-politikai egységesülés nyelvi-kulturális hatásainak elemzése.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
- Andrássy György: Nyelvek és nyelvi jog az ezredfordulón. In: Jogtudományi Közlöny. A Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának folyóirata. Bp. 2001. 7-8. szám. 265-278.o.
- Andrássy György: A magyar nyelv jövője az Európai Unióban. In: Magyar jövőképek a jövő Európájában. MTA Jövőkutatási Bizottság és a Miskolci Egyetem Kiadásában. Miskolc-Lillafüred, 2002. 125-132.o.
- Andrássy György: A kultúra és európai integráció. JURA, 2005/2 29-39. o.
- Rachael Craufurd Smith (ed.): Culture and European Union Law. Oxford University Press, Oxford, 2004.
- Mádl Ferenc: A kultúra jövője az európai integrációban In: Az európai örökség útjain, Athenaum Nyomda Rt. Budapest, 1995.
- Nic. Shuibhne: EC Law and Minority Language Policy. Culture, Citizenship and Fundamental Rights The hague/London: Kluwer Law International, 2002.
- Loman, Mortelmans, Post, Watson: Culture and Community Law: Before and after Maastricht. Kluwer Law and Taxation Publishers, Deventer-Boston 1992.
- de Witte: The Cultural Dimension of Community Law. Rijksuniversiteit, Limburg-Hollandia, 1994.
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
- házi dolgozat készítése egyeztetett témakörben
- a házi dolgozat megvédése a szemináriumi vitában
- egy más által készített házi dolgozat opponálás
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
TTIN5101 Politikai filozófia, emberi jogok, kisebbségek
Dr. Andrássy György egyetemi tanár, tanszékvezető
Politikatudományi és Társadalomelméleti Tanszék
Általános társadalomtudományi ismeretek és szaknyelv
Ajánlott szemeszterek: 2-8; Létszám: 25;
Kredit: 2
Szerda, 15.00 – 16.30 / Európa Központ
Kontakt óra
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: -
Tantárgyi tematika:
1. A politikai filozófia hagyományos kérdései és mai problémái
2. Az emberi jogok tisztelete, mint a jó kormányzat minimál-kritériuma
3. Az emberi jogok igazolása és az emberi jogok katalógusa
4. Igazságosság és szélsőséges emberi állapotok – Hume föltevései
5. J.S. Mill a véleménynyilvánítás szabadságáról és a szabadság határairól
6. A kifejezés szabadsága és a tömegkommunikáció: a BBC gyakorlata
7. K. Marx történetfilozófiája és az emberi szabadság
8. Marx és az emberi jogok
9. Szocializmus, kommunizmus és emberi jogok
10. Kisebbségek és kisebbségi jogok
11. Emberi jogok és kisebbségi jogok
12. Az emberi jogok és a nemzeti kérdés
13. Globalizáció, a világ kulturális öröksége és az emberi jogok
Oktatás nyelve: magyar
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Félévi tanóraszám: 30
Félévközi ellenőrzés:
A félévközi ellenőrzés folyamatos, ennek formái:
a) a házi dolgozat értékelése
b) az órákon nyújtott hallgatói teljesítmény (előadás, védés, opponálás, érvelés, kérdezés) értékelése
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
- a házi dolgozat értékelése
- a házi dolgozat előadásának és megvédésének értékelése
- egy további házi dolgozat véleményezésének, opponálásának értékelése
- a többi órán való aktivitás értékelése
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A tantárgy azzal kíván hozzájárulni a szakképzés céljainak megvalósításához, hogy a jó kormányzat és a helyes jog igen gazdag irodalmából kiemel néhány fontos irányzatot, illetőleg tárgykört, s ezek elemzése során végigkalauzolja a hallgatókat azon az úton, amely a filozófiai alapoktól a tételes jogon át a gyakorlati alkalmazás problémáiig (és visszafelé) vezet.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Andrássy György: Nyelvi jogok (részlet)
Hume: Értekezés az emberi természetről (részlet)
Mill: A szabadságról (részlet)
A BBC műsorkészítési irányelvei (részlet)
Marx: A politikai gazdaságtan bírálatának alapvonalai (részlet)
Marx: A zsidókérdésről (részlet)
Néhány dokumentum és szakcikk (részlet)
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
- házi dolgozat készítése
- a házi dolgozat előadása és megvédése
- egy további házi dolgozat véleményezése, opponálása
- a többi órán való aktivitás
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
TTIN2201 Magyarország külpolitikája 1990-2004
Dr. Cseresnyés Ferenc egyetemi docens
Politikatudományi és Társadalomelméleti Tanszék
Általános társadalomtudományi ismeretek és szaknyelv
Ajánlott szemeszterek: 2-8; Létszám: 30;
Kredit: 2
Szerda, 16.30 – 18.00 / 010.
Kontakt óra
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: -
Tantárgyi tematika:
1. Külpolitika fogalma, elhatárolása a nemzetközi politikától
2. Vélemények a magyar külpolitika önállóságáról a rendszerváltást megelőzően
3. A külpolitika kitágulása és gyakorlata a politikai rendszerváltás óta
4. A magyar külpolitika hármas prioritási rendszere
5. Kétoldalú alapszerződések a szomszédos országokkal
6. Külpolitikai helyzet az Orbán-kormány hivatalba lépésekor
7. Valóban nacionalisták a konzervatív kormányok? A korábbi magyar külpolitikai elit felhasználhatósága a fordulat után
8. A magyar külpolitika vonatkoztatási pont választása
9. Magyarország NATO-tagsága
10. Belépés az Európai Unióba. A csatlakozást késleltető tényezők
11. Divergenciák a magyar „keleti” és „nyugati” politikák között
12. A magyar külpolitika strukturális problémái: döntéshozási folyamat
Oktatás nyelve: magyar
Meghirdetési gyakorisága: évente
Félévi tanóraszám: 30
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: -
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: -
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Magyar külpolitika a 20. században. Tanulmányok (Szerk.: Gazdag Ferenc, Kiss J. László) Zrínyi Kiadó Budapest, 2004.
A kibővült Európai Unió: hatalom, választások, külpolitika. Kodolányi János Főiskola Székesfehérvár, 2005.
Az uniós csatlakozás küszöbén. A MPT 2003. május 30-ai vándorgyűlésének előadásai Budapest, 2004.
Balázs Péter: Az Európai Unió külpolitikája és a magyar-EU kapcsolatok fejlődése. KJK-Kerszöv K. Budapest, 2002.
Zellner Wolfgang/ Dunay Pál: Ungarns Außenpolitik 1990-1997. Zwischen Westintegration, Nachbarschafts- und Minderheitenpolitik. Nomos Verlagsgesellschaft Baden-Baden 1998.
Etnikai kölcsönhatások és konfliktusok a Kárpát-medencében (Szerk.: Kozma István-Papp Richárd) Gondolat – MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet Budapest, 2004.
Európai Tükör Műhelytanulmányok 21;
Európai Szemle vonatkozó tematikus számai
REGIO vonatkozó tanulmányai,
Valamint az elektromos adatbázisok (Magyar Külügyminisztérium, Határon Túli Magyarok Hivatala…stb. honlapjai).
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
TTIN4401 Migrációs tendenciák Magyarországon a rendszerváltás óta
Dr. Cseresnyés Ferenc egyetemi docens
Politikatudományi és Társadalomelméleti Tanszék
Általános társadalomtudományi ismeretek és szaknyelv
Ajánlott szemeszterek: 2-8; Létszám: 20;
Kredit: 2
Kedd, 16.30 – 18.00 / Faluhelyi Ferenc előadóterem
Kontakt óra
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: -
Tantárgyi tematika:
1. A népességmozgások formái, fázisai és kiváltó okai Kelet - Közép Európában
2. Magyarország helye a nemzetközi vándorlásban
3. Migrációs tendenciák Magyarországon a 90-es években
4. A magyar határellenőrzés feladatai a schengeni elvárások fényében
5. Románia migrációs potenciálja
6. Romániai és jugoszláviai menekültek Magyarországon
7. Bevándorlási-, letelepedési- és munkavállalási jog hazánkban
8. Menedékjog Magyarországon
9. A magyar befogadási politika megítélése
10. Romániai és jugoszláviai magyarok menedékkérelmei Németországban 1987-2002.
11. Menekültekkel kapcsolatos előítéletek Magyarországon
12. A csatlakozás és a határon túli magyarok (a pozitív diszkrimináció lehetőségei)
Oktatás nyelve: magyar
Meghirdetési gyakorisága: évente
Félévi tanóraszám: 30
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja: -
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: -
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Gellérné Lukács Éva – Illés Sándor: Migrációs politikák és jogharmonizáció. Kutatási Jelentések 79. Budapest 2005/2
Cseresnyés Ferenc: Migráció az ezredfordulón. A népességmozgások társadalmi és politikai következményei Közép-Európában. Dialog Campus Kiadó, Budapest-Pécs 2005.
Menedékjog a magyar gyakorlatban. Kézikönyv a menekültügyi eljárás résztvevői számára (Szerk.: Kőszeg Ferenc) Debrecen 2001.
Migráció és az Európai Unió. Sz. Cs. M. Budapest 2001.
Európai Tükör Műhelytanulmányok 61. és 80. számai
MTA PTI Nemzetközi Migráció Kutatócsoport Évkönyvei
Acta Humana Emberi Jogi Közlemények
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
TTIN3101 Magyarország politikai rendszerei
Dr. Horváth Csaba egyetemi docens
Politikatudományi és Társadalomelméleti Tanszék
Általános társadalomtudományi ismeretek és szaknyelv
Ajánlott szemeszterek: 2-8; Létszám: 30;
Kredit: 2
Szerda, 16.30 – 18.00 / Irk Albert előadóterem
Kontakt óra
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: TTIN0301 Politikaelméleti alapkurzus elvégzése, vagy párhuzamos hallgatása
Tantárgyi tematika:
Parlamentarizmus az Osztrák-Magyar Monarchiában
Pártpolitikai struktúra 1918-1919-ben (a polgári demokrácia és a Tanácsköztársaság)
A neokonzervatív (Horthy-) rendszer politikai struktúrája 1920-1944 között
Pártpolitikai struktúra 1944 végétől 1946 elejéig (az 1945-ös választás)
Pártpolitikai struktúra 1946-1948 (a „szalámitaktika”, az 1947-es választások)
A sztálini modell kiépülése 1948-tól (az MDP létrejötte, az 1949-es választások és a pártállami modell szerkezete)
A Rákosi-rendszer működésének jellemvonásai (a kultusz és a megtorlások)
A reformkommunizmus kísérlete 1953-1955 között
1956 pártpolitikai struktúrája
A posztsztalini restauráció és a megtorlások, 1956 végétől az 1960-as évek elejéig
A „puha diktatúra” rendszerének szerkezete és működése
A szocializmus rendszerének válságjelenségei az 1980-as években. Az állampárt bukása
Oktatás nyelve: magyar
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Félévi tanóraszám: 30
Félévközi ellenőrzés:
Szóbeli korreferátumok, írásbeli referátumok és hallgatói aktivitás
Pótlás, javítás: referátum készítésével
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga és szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
Referátum és vagy szóbeli beszámoló alapján történő értékelés
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A huszadik század politikai rendszereinek elemzése. Ezeken belül a választójog, a választások alakulása, a politikai irányzatok, pártok, illetve pártprogramok elemzése, a parlamentek felépítése, az állami intézmények szerepe.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Balogh-Izsák-Jakab: Magyarország a XX. században, Kossuth, 1985
Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században, Osiris, Bp.,1998
Horváth Csaba: Magyarország története napjainkig, Pécs, 1994, 1995 (6. bővített kiadás)
A magyarországi polgári államrendszerek, szerk.: Pölöskei-Ránki, Tankönyvkiadó, 1981
Parlamenti képviselőválasztások 1920-1990, szerk.: Földes-Hubay, Politikatörténeti Alapítvány, 1994
A Historia és a Rubicon tematikus száma
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
Szóbeli korreferátum tartása, vagy írásbeli referátum készítése
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint, referátum elkészítésével
TTIN3301 A mai magyar politikai rendszer és párttagoltság
Dr. Horváth Csaba egyetemi docens
Politikatudományi és Társadalomelméleti Tanszék
Általános társadalomtudományi ismeretek és szaknyelv
Ajánlott szemeszterek: 2-8; Létszám: 30;
Kredit: 2
Szerda, 15.00 – 16.30 / Irk Albert előadóterem
Kontakt óra
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: TTIN0301 Politikaelméleti alapkurzus elvégzése, vagy párhuzamos hallgatása
Tantárgyi tematika:
A puha diktatúra agóniája, a többpártrendszer születése.
Az Ellenzéki Kerekasztal létrejötte. A Nemzeti Kerekasztal tárgyalások a békés átmenetről
Az 1990-es országgyűlési választások, pártok, pártprogramok
Az új politikai rendszer kiépülése. A pártpolitikai struktúra1990-1994 között
Az 1994-es választások, pártok, pártprogramok
A pártpolitikai struktúra 1994-1998 között
Az 1998-as választások, pártok, programok
A pártpolitikai struktúra 1998-2002 között
A 2002-es választások, pártok, programok
Pártpolitikai struktúra 2002-2006 között
A 2006-os választások, pártok, pártprogramok
A pártpolitikai struktúra további alakulása
A politikai marketing és a közvéleménykutatások
Oktatás nyelve: magyar
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Félévi tanóraszám: 30
Félévközi ellenőrzés:
Szóbeli korreferátumok, írásbeli referátumok és hallgatói aktivitás
Pótlás, javítás: referátum készítésével
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga és szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
Referátum és vagy szóbeli beszámoló alapján történő értékelés
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A rendszerváltás magyarországi sajátosságainak megismerése, a parlamentarizmus, a párpolitikai kínálatok, a pártok működésének és a politikai marketing szabályainak megismerése.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Magyarország politikai évkönyvei c. tanulmánykötetek sorozata (1990, 1991, 1992, 1993, 1994, 1995, 1996, 1997, 1998, 1999, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005, 2006), szerk.: Kurtán-Sándor-Vass, Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány
Fricz Tamás: Rendszerváltás Magyarországon (1990-1995), Villányi úti könyvek, Bp. 1996
Körösényi András: A magyar politikai rendszer, Osiris, 1998
Pokol Béla: A magyar parlamentarizmus, Cserépfalvi, 1994
Enyedi Zsolt – Körösényi András: Pártok és pártrendszerek, Osiris, Bp., 2001
Valamint a HVG tematikus számai és a pártok internetes honlapjai.
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
Szóbeli korreferátum tartása, vagy írásbeli referátum készítése
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint, referátum elkészítésével
TTIN4301 Politikai marketing
Dr. Horváth Csaba egyetemi docens
Dr. Orosdy Béla egyetemi docens (KTK)
Politikatudományi és Társadalomelméleti Tanszék
Általános társadalomtudományi ismeretek és szaknyelv
Ajánlott szemeszterek: 2-8; Létszám: 30;
Kredit: 2
Kedd, 16.30 – 18.00 / Irk Albert előadóterem
Kontakt óra
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: TTIN0301 A politikaelmélet c. stúdium elvégzése. TTIN3301 A magyar politikai rendszerek, vagy SZVN9901 A mai magyar politikai rendszer és párttagoltság c. kötelezően választható tárgyak egyikének elvégzése
Tantárgyi tematika:
A marketing története, fogalmi köre és alapfogalmai
A marketing fejlődése; a posztmodern és a politikai marketing megjelenésének társadalmi, gazdasági okai
Politika, politológia, politikai marketing. A politikai marketing fogalmi köre és modellje
A marketing tervezési rendszere. A politikai marketingstratégia alapja: a politika termékrendszere, a politikai termékek rendszere
A termékpolitika pártstratégiai szintje: A „jövő”, a párt, az ideológia, az eszme, valamint a program és a vezér. Értékek és érdek, ideológiák és eszmeáramlatok
Szakpolitikák, mint ágazati stratégiák. A termék-célpiac szint: a programok, tematizálások, és ad hoc állásfoglalások, illetve a jelöltek és a nyilatkozók
A marketing információrendszere. Az információrendszer sajátosságai politikai terepen, a polling
A választási kampány tervezésének lépései: elemzési feladatok és stratégia alkotás
A párt- és politikusi kommunikáció (reklám és PR) tervezése
A (párt)szervezeti marketing, marketingcsatornák a politikában. Pártok és pártrendszerek.
Politikai rendszerek a gyakorlatban: hallgatói prezentációk (az utolsó 3-4 alkalomkor)
Oktatás nyelve: magyar
Meghirdetési gyakorisága: évente
Félévi tanóraszám: 30
Félévközi ellenőrzés:
Szóbeli korreferátum, prezentáció, vagy írásbeli referátum, hallgatói aktivitás kontrolálása. Téma: a 2006-os parlamenti választásokon indult v.mely párt, vagy jelölt politikai marketingjének, illetve további politikai aktivitások, pártstratégiák és akciók elemzése. Az írásbeli leadása folyamatos. Pótlás, javítás: szóbeli beszámolóval.
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga és szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
A referátum, a szóbeli prezentáció, vagy az írásbeli referátum értéke
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A hallgatók megismerik a marketing szemléletmódjának és eszköztárának alapjait, valamint a marketing tervezés módszertanának és eszköztárának a politikai terepen történő alkalmazási sajátosságait
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Bayer József: A politikatudomány alapjai, napvilág, 1999
Bihari-Pokol: Politológia, Bp., 1992
Haskó-Hülvely: Bevezetés a politikatudományba, Bp, 1996
Vaszari András: Politikai marketing, Bestseller 21, 2001
Bruce I. Newman: Politikai marketing, mint kampánystratégia, Bagolyvár, Bp, 2000
Rendszerváltás és kommunikáció, szerk.: Sárközy Erika, Erasmus Közéleti Kommunikációs Intézet, Osiris, 1999
Magyarország Politikai Évkönyvei, sorozatok, 1991, 1995, 1999, 2003, 2007 évi kötetei, szerk.: Kurtán-Sándor-Vass, Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány
Politikai kommunikáció, szöveggyűjtemény, szerk.: Kiss Balázs, Rejtjel Politológia Könyvek 3, 2000
Orosdy-Héder: Politikai marketing – politikusi (meta)kommunikáció, Marketing&Menedzsment, 1997/4
Valamint: Pártok internetes honlapjai, politikusok blogjai
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
Korreferátum (prezentáció) tartása, vagy írásbeli referátum készítése
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint. Referátum elkészítésével, írásbeli, szóbeli beszámolóval
TTIN2001 A deviáns viselkedés szociológiája
Dr. Meleg Csilla egyetemi tanár
Politikatudományi és Társadalomelméleti Tanszék
Általános társadalomtudományi ismeretek és szaknyelv
Ajánlott szemeszterek: 2-8; Létszám: 20;
Kredit: 2
Szerda, 15.00 – 16.30 / Óriás Nándor előadóterem 2.
Kontakt óra
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: TTIN0101 Általános szociológia
Tantárgyi tematika: A deviancia fogalmának szociológiai értelmezése, kultúrtörténeti beágyazottsága. Deviancia és társadalmi norma, érték, kontroll. A deviáns viselkedés formái, társadalmi meghatározottsága, magyarázó elméletei. A társadalmi és a jogi szabályozás módozatai. Bűnözés. Alkoholizmus és drog. Öngyilkosság. Mentális betegségek. A devianciák visszaszorításának társadalmi és jogi lehetőségei.
Oktatás nyelve: magyar
Meghirdetési gyakorisága: évente
Félévi tanóraszám: 30
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli és írásbeli feladatok
Az osztályzat kialakításának módja:
A szóbeli és írásbeli feladatok valamint a referátumok alapján
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Kiegészítő szakismeret
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába /Osiris, 1997. 512-544./, Meleg Csilla-Rezsőházy Rudolf: Értékek és választások,Valóság,1997/5., Spéder Zsolt-Paksi Borbála-Elekes Zsuzsanna: Anómia és elégedettség a 90-es évek elején, Társadalmi riport, 1998, TÁRKI, 1998, 490-514., Gönczöl Katalin: A bűnözés társadalmi összefüggései,Társadalmi Szemle, 1993/3., Rózsa János: A bűnözés alakulása és a kriminálstatisztika,In: Devianciák Magyarországon,Közélet, 1994. 224-242., Denis Szabo: Milyen lesz a bűnözés és az igazságszolgáltatás az ezredfordulón?,Magyar Tudomány, 1991/4., Kó József-Münnich Iván: Új szegénység és bűnözés,Valóság, 2000/6., B.Németh Zsolt-Münnich Iván-Kó József: A bűnözés lenyomata a magyar sajtóban,Valóság, 1996/12., Andorka Rudolf: Alkoholizmus és alkoholpolitika,In: Devianciák Magyarországon, 266-298.,Elekes Zsuzsanna-Paksi Borbála: Adalékok a magyarországi drogfogyasztás alakulásához,In: Devianciák Magyarországon, 308-322., Oprics Judit-Paksi Borbála: Fiatalok a drogról,Educatio, 1998/ 2., Elekes Zsuzsanna: Társadalmi problémák az iskolában, Educatio, 1998/2., Kolozsi Béla: Az önkárosító deviáns viselkedésformák okairól,In: Devianciák Magyarországon, 186-202., Zonda Tamás: Az öngyilkosság történelmi gyökerei,In: Devianciák Magyarországon, 164-174., Fekete Sándor et al.: Öngyilkossággal kapcsolatos attitűdök a tömegtájékoztatásban: német-magyar összehasonlító vizsgálat,In: Devianciák Magyarországon, 322-336., Kopp Mária: A magatartási, érzelmi zavarok oki háttere és megelőzésének lehetőségei,In: Devianciák Magyarországon, 102-120., Csoboth Csilla-Kopp Mária-Szedmák Sándor: Fiatalok lelki veszélyeztetettsége,Educatio, 1998/2., Buda Béla: A deviáns magatartásformák visszaszorításának és megelőzésének lehetőségei,In: Devianciák Magyarországon, 242-266., Meleg Csilla: Társadalmi változások és jogi gondolkodásmód, JURA, 2001/2.sz.58-74.
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
Referátum, korreferátum a megadott szakirodalom alapján, az elektronikus és az írott sajtó elemzése a devianciák témakörében.
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
|
|
TTIN3701 Médiaszociológia
Dr. Meleg Csilla egyetemi tanár
Politikatudományi és Társadalomelméleti Tanszék
Általános társadalomtudományi ismeretek és szaknyelv
Ajánlott szemeszterek: 2-8; Létszám: 20;
Kredit: 2
Kedd, 16.30 – 18.00 / 103.
Kontakt óra
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: TTIN0101 Általános szociológia
Tantárgyi tematika:
A társadalmi nyilvánosság fogalma és dimenziói: szerkezete, funkciója. Az információáramlás vertikális és horizontális pályái és a nyilvánosság. A közvélemény kommunikációs szerkezete. A tömegkommunikáció hatása a vélemények alakulására. Rétegspecifikus különbségek. Napilapok, televíziós hírek és reklámok elemzése.
Oktatás nyelve: magyar
Meghirdetési gyakorisága: évente
Félévi tanóraszám: 30
Félévközi ellenőrzés: -
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: szóbeli és írásbeli feladatok
Az osztályzat kialakításának módja:
A tematikához kapcsolódó szakirodalom feldolgozása és megbeszélése, az aktuális médiaesemények írásbeli elemzése és az órai aktivitás alapján
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
kiegészítő szakismeret
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Gerbner, G.: A média rejtett üzenete. Osiris, 2002, Császi L.: A média rítusai. Osiris, 2002, Goldberg, B.: Médiahazugságok. Focus, 2002, Bourdieu, P.: Előadások a televízióról. Osiris, 2001, Werner, A.: A tévé-kor gyermekei. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
Referátum és médiaesemények elemzése
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
TTIN2501 Az emberi jogok filozófiájából
Dr. Szabó Gábor egyetemi adjunktus
Politikatudományi és Társadalomelméleti Tanszék
Általános társadalomtudományi ismeretek és szaknyelv
Ajánlott szemeszterek: 2-8; Létszám: 30;
Kredit: 2
Szerda, 18.00 – 19.30 / Óriás Nándor előadóterem 2.
Kontakt óra
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: -
Tantárgyi tematika:
1. A jog problémája a pozitív jog határain túl. A morális jogok elméletei, hatása az alkotmány-és nemzetközi jogra.
2. Az emberi jogok eszméjének gyökerei és története, a természetjogi iskola néhány jellegzetessége és kritikái.
3. Hobbes és Locke, valamint az angolszász természetjogi iskola továbbélése.
4. Rousseau; a politikai részvétel szabadságával kapcsolatos emberi jogok. Condorcet.
5. A vélemény kifejezésének szabadsága, és ennek határai egyes jogfilozófiai iskolák és eltérő értékrendek szerint.
6. Emberi jogok és különböző kultúrák, az univerzalizálhatóság kérdései.
7. A normarendszerek eltérései a nyugati és a tradicionális kultúrkörökben.
8. A javak és az esélyek megoszlása, és ennek hatása az emberi jogok tartalmára, érvényesíthetőségére. Az emberi jogok, mint alapfeltételek.
9. A szűkülő erőforrások problémája, az emberi jogi hiányosságok, mint komparatív előnyök, az emberi jogi „trade-off”-ok.
10. Az emberi jogok, mint modernizációs kihívások.
11. Összefüggések és ellentmondások az emberi jogok különböző generációi között.
12. A globális problémák hatása az emberi jogi gondolkodásra, és a nemzetközi jogalkotásra.
13. Írásbeli beszámoló
Oktatás nyelve: magyar
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Félévi tanóraszám: 30
Félévközi ellenőrzés:
Előzetes jelentkezés alapján referátumok
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
A beszámoló eredménye, esetleges referátumok, órai részvétel
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A szakképzésben kötelező jogbölcselet, alkotmánytan, bevezetés a nemzetközi kapcsolatok intézményeibe, és nemzetközi jog tárgyakhoz kapcsolódó ismereteket nyújt, filozófiai, politikatudományi megközelítésben. Mindemellett segít elmélyíteni a filozófia tárgy politikai filozófiához kapcsolódó részeit. A jogrendszerekkel kapcsolatos alapvető axiólógiai problémákat is megvizsgálja, valamint segít eligazodni a nemzetközi kapcsolatok világában.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Könyvrészletek, kiegészítő jelleggel:
Az általános ismeretekhez:
Locke,J.: Értekezés a polgári kormányzat igazi erdedetéről, hatásköréről és céljáról. Gondolat Kiadó, Budapest 1980
Rousseau, J.J.: A társadalmi szerződés. (Különböző kiadásokban)
Joel Feinberg: Társadalomfilozófia. Osiris, Budapest 1999
Sidney Hook: A szabadság paradoxonai. Osiris, Budapest 1997
John Rawls: Az igazságosság elmélete. Osiris. Budapest. 1997
Kis János: Vannak-e emberi jogaink? Stencil. Budapest 2003
Sen, Amartya: A fejlődés, mint szabadság. Európa Kiadó 2003
Rostoványi Zsolt: Az iszlám világ és a nyugat. Korvina Kiadó, Budapest 2004
Cikkek:
Szabó G.: Emberi jogok a kulturális különbségek tükrében. In.: Esély 2003/3
Szabó G.: Az új világrend és az emberi jogok. In: JURA 11.évf. 2005 1.szám 143-148.o.
A feldolgozásra szánt ajánlott irodalom félévente változik, a szemeszter elejétől hozzáférhető a hallgatók számára.
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
Magyar ill. idegen nyelvű szövegek feldolgozása, ezekből referátum (nem kötelező)
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: Önálló írásbeli témafeldolgozás
TTIN4601 A globalizáció
Dr. Szabó Gábor egyetemi adjunktus
Politikatudományi és Társadalomelméleti Tanszék
Általános társadalomtudományi ismeretek és szaknyelv
Ajánlott szemeszterek: 2-8; Létszám: 30;
Kredit: 2
Szerda, 16.30 – 18.00 / Óriás Nándor előadóterem 2.
Kontakt óra
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: -
Tantárgyi tematika:
1. A nemzetközi kapcsolatok átrendeződése.
2. A realista és az értékelvű megközelítések ütközési pontjai. A globalizáció szférái.
3. A globalizációról folyó vita főbb álláspontjai. Az állami szuverenitás jelene és jövője.
4. A globális gazdaság működésének néhány alapvető jellegzetessége.
5. A demokrácia deficit, illetve a demokratikus kontroll erősítésének lehetséges útjai. Az ENSZ, az IMF és az EU szerepe. Regionalizmus.
6. Az emberi jogok a globális modellkultúra alapjai? A nyugati értékrend, az eltérő kultúrák találkozása, és a fogyasztói szokások globalizálódása.
7. Az amerikanizáció realitásának kérdőjelei. A globalizáció kulturális dimenziója. „Glokalizáció”. A multikulturalizmus sikerei és kudarcai. (Esettanulmányok)
8. A Harmadik Világ komplex problémái, a gazdasági-pénzügyi globalizáció szociális kockázata.
9. A multinacionális vállalatbirodalmak érdekérvényesítési eszközei, politikai befolyásuk, működésük szabályozására vonatkozó kísérletek.
10. A (gazdasági) globalizáció ökológiai hatásai, és a globalizáció ökológiai-alapú kritikája.
11. A nem-kormányzati szervek (NGO) szerepe, az érdekek és értékek globális megjelenítésének és védelmének új útjai, a globális civil társadalom.
12. Egy lehetséges globális etikai minimum körvonalai.
13.A globális problémák megjelenése, vagy ennek hiánya a politikai közbeszéd egyes európai változataiban. Beszámoló.
Oktatás nyelve: magyar
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Félévi tanóraszám: 30
Félévközi ellenőrzés:
Előzetes jelentkezés alapján egyéni referátumok a megadott irodalomból
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
Beszámoló, esetleges referátum, órai részvétel.
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Egy komplex, több tudományágat érintő problémakör bemutatása. A kurzus hasznos kiegészítést nyújthat a szakképzésben kötelező „bevezetés a nemzetközi kapcsolatok intézményeibe”, „filozófia és jogi etika”, „politikaelmélet”, „nemzetközi jog”, „európai közjog” című tárgyakhoz.
Mindemellett mélyíti a hallgatók tájékozottságát a nemzetközi politikai, kulturális és gazdasági kapcsolatok terén.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Huntington, S.: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa K. Bp. 1998
Fukuyama, F.: A történelem vége és az utolsó ember. Európa K., Bp. 1994
Soros Gy.: A globális kapitalizmus válsága. Scolar Kiadó, Bp., 1999
Beck, U: A kockázat társadalom. Századvég K. Bp.. 2003
Boda Zs.: Globális ökopolitika. Helikon, Bp. 2004
Giddens, A.: Az elaszabadult világ. Agóra, Bp. 2004
Korten, D.C.: Tőkés társaságok világuralma. Kapu, Bp. 1995
Schuman-Martin: A globalizáció csapdája. Perfekt, Bp. 1995
Sassen, S.: Elveszített kontroll? Helikon, Bp. 2000
Badie – Smouts: A visszájára forduló világ. Aula, Bp., 1998
George, S.: A WTO. Napvilág K. Bp. 2003
Worldwatch Institute: A világ helyzete 2003. Föld Napja Alapítvány 2004
Szabó G.: Globalizáció és közösség. Régi és új identitások. In: Etnokulturális találkozások Közép-Európában –történeti és jelenkori metszetben-. Kupa László (szerk.) BD Stúdió Pécs-Budapest 2006, 15-24.o.
Szabó G.: A decentralizált világrend eszméje és a globális irányítás realitásai. In: Politikatudományi szemle 2004/3
Szabó G.: A globális kormányzás humanizálása. Országos Politológus Vándorgyűlés, Noszvaj, 2006 www.polvgy.hu
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
Magyar ill. idegen nyelvű szövegek feldolgozása, ezekből referátum (nem kötelező!)
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: Önálló írásbeli témafeldolgozás
TTIN2701 Összehasonlító politológia
Dr. Varga Tamás tudományos munkatárs
Politikatudományi és Társadalomelméleti Tanszék
Általános társadalomtudományi ismeretek és szaknyelv
Ajánlott szemeszterek: 2-8; Létszám: 30;
Kredit: 2
Hétfő, 17.00 – 18.30 / Irk Albert előadóterem
Kontakt óra
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: A „Politikaelmélet” (TTIN0301) kötelező tárgy előzetes, vagy egyidejű hallgatása
Tantárgyi tematika:
1. A komparatív politológiai elemzés módszerei.
2. A demokrácia-modellek és a politikai kultúra-elmélet összefüggései.
3. A demokratikus kormányzati rendszerek összehasonlítása: elnöki, versus parlamentáris rendszerek.
4. Az USA politikai rendszerének az európai politikai rendszerekétől eltérő sajátosságai-
5. A többségi, versus konszenzuális berendezkedések, vita a demokratizmusukról.
6. A politikai demokráciák történelmi alakváltozásai. A liberális parlamentarizmus, a pártelvű demokrácia és az ún. vezérelvű demokrácia.
7. A hivatásos politikusok tipológiája, a politikai rendszerek és a politikus-karriervonalak közötti összefüggés.
8. Politikai átmenetek a politikai diktatúrából a politikai demokráciába.
9. A demokratikus átmenetek regionális változatai. Kelet - Közép Európa.
10. A demokratikus átmenetek regionális változatai. A Baltikum.
11. A demokratikus átmenetek regionális változatai. A Balkán.
12. A magyar politikai rendszer a fentiek összehasonlításában.
Oktatás nyelve: magyar
Meghirdetési gyakorisága: félévente
Félévi tanóraszám: 30
Félévközi ellenőrzés:
Egy hallgatói referátum megegyezés szerinti időpontban, pótlása, vagy javítási lehetősége szóbeli beszámolóval a szorgalmi időszak utolsó hetében
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga és szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
Szóbeli teljesítmény (referátum, vagy szóbeli beszámoló), vagy írásbeli munka (szemináriumi dolgozat) alapján
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
A hallgatóság megismertetése a politikai rendszerek különböző változataival, a rendszerelemzés módszereivel, a közjogi (intézményes) aspektusok gazdagítása politológiai szempontokkal.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
- Összehasonlító politológia. Szerk.: G.A.Almond és G.B. Powell, Osiris Kiadó, Budapest, 1996.
- Európai politikai rendszerek (Szerk. Kardos József, Simándi Irén) Osiris Kézikönyvek, Budapest, 2002. (Vagy 2. átdolgozott kiadás, Osiris Kiadó, Budapest, 2004)
- K. Janda – J. M. Berry – J. Goldman: Az amerikai demokrácia. Osiris, Budapest 1996.
- J.J. Linz: Az elnöki rendszer veszélyei és D.L.Horowitz: A demokratikus rendszerek összehasonlítása. In: Politikatudományi Szemle, 1992/1;
- G. Lardeyret: Az arányos képviselet, mint probléma és Q.L. Quade: Az arányos képviselet és a demokratikus államirányítás művészete. In: Beszélő. Melléklet. 1993. Március 20; A. Lijphart: A bizonyíték újravizsgálata. In: Beszélő. Melléklet. 1993. június 24.
- Pokol Béla: A hivatásos politikus. In: U.ő.: Pénz és politika. Aula Kiadó, Budapest, 1993.
- Körösényi András: Politikai képviselet a vezérdemokráciában. In: Politikatudományi Szemle, 2003/4.
- Kukorelli István: Melyik kormányforma veszélyesebb az Elbától Keletre és Paczolay Péter: Prezidenciális vagy parlamentáris demokrácia – választhat-e Közép-Európa? In: Politikatudományi Szemle, 1992/2; Faragó Béla: Kell-e választani, G. Brunner: Az új demokráciák Kelet-Európában és L.Whitehead: Kormányforma és hagyományok. In: Politikatudományi Szemle, 1993/1.
- Ágh Attila: A demokratúra regionális változatai. Demokratikus átmenetek Latin-Amerikában, Dél-Európában és Közép-Európában. (In: Váltók és utak. A Magyar Politikatudományi Társaság Évkönyve, 1990.)
- Fricz Tamás: A magyar parlamenti pártrendszer jellemzése és tipizálása. (In: Törésvonalak és értékválasztások. Szerkesztette Balogh István. 1994. MTA PTI.) 77-92. o.;
- Körösényi András: A magyar politikai rendszer (Osiris, Budapest, 1998. 365-375. o.)
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
Egy referátum, vagy korreferátum megtartása
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: A félévközi referátum, vagy félévvégi szóbeli beszámoló, illetve szemináriumi dolgozat alapján
TTIN4801 Seminar: Bürgerliches Recht für Fortgeschrittene; Handels- und Gesellschaftsrecht anhand von Fällen
Dipl. Jur. Philipp Schneider, lektor
Idegen Nyelvi Csoport
Általános társadalomtudományi ismeretek és szaknyelv
Ajánlott szemeszterek: 8; Létszám: 15;
Kredit: 4
Csütörtök, 11.30 – 13.00 / MTESZ 2.
Kontakt óra
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: Felsőfokú német nyelvtudás
Tantárgyi tematika:
1.Einführung in das deutsche Handelsrecht
Grundbegriffe des Handelsrecht
2. Die verschiedenen Kaufmannsbegriffe,
insbesondere die Haftung des Scheinkaufmanns
3. Publizität des Handelsregisters,
insbesondere die Haftungsverhältnisse bei Firmenfortführung
4. Handelsrechtliche Vollmachten
Insbesondere die Prokura
5. Das Recht einzelner Handelsgeschäfte,
insbesondere der Handelskauf
6. Einführung in das deutsche Gesellschaftsrecht
Grundbegriffe des Gesellschaftsrechts
7. Die Personengesellschaften I.
Die BGB – Gesellschaft
8. Die Personengesellschaften II.
Die OHG, die KG
9. Die Kapitalgesellschaften I.
Die GmbH
10. Die Kapitalgesellschaften II.
Die Aktiengesellschaft
11. Europäisches Unternehmensrecht
12. Abschlussklausur, Kursauswertung
Oktatás nyelve: német
Meghirdetési gyakorisága: évente
Félévi tanóraszám: 30
Félévközi ellenőrzés:
Jeder Kursteilnehmer muss ein 10. min. Kurzreferat zu einem der Themen halten oder alternativ eine Hausarbeit (10 Seiten) einreichen. Zum Ende des Semesters wird eine Abschlussklausur geschrieben.
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga és szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
Szóbeli és írásbeli teljesítmény alapján.
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában: -
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Kiadott anyagok
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa:
1 kiselőadás vagy 1 házidolgozat
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
TTIN4901 Studentisches Austauschprojekt mit Timisoara zum Verfassungsrecht in Deutschland/Ungarn/Rumänien
Dipl. Jur. Philipp Schneider, lektor
Idegen Nyelvi Csoport
Általános társadalomtudományi ismeretek és szaknyelv
Ajánlott szemeszterek: 6-8; Létszám: 6;
Kredit: 4
2007.04.21. 8.00 – 18.00 / MTESZ 3.
2007.05.04. 8.00 – 18.00 / 010.
Tömbösített óra
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: SZAN0501 Német jogi szaknyelv
Tantárgyi tematika:
Vorträge und rechtsvergleichende Diskussionen finden vormittags (3 h) und nachmittags (2 h) statt. Darüber hinaus finden Gastvorträge und Besichtigungen vor Ort statt. Die Kosten für Reise und Unterkunft werden von den Fakultäten und der Robert – Bosch – Stiftung übernommen.
1. Tag: Anreise der Teilnehmer, Begrüßung, Kennen lernen
2. Tag: Vorträge und Diskussion zum Aufbau der Staaten
(Deutschland, Ungarn, Rumänien), insbesondere die Staatsstrukturprinzipien
3. Tag: Vorträge und Diskussion zu den Staatsorganen I.
(Deutschland, Ungarn, Rumänien), insbesondere Parlamente, Regierungen
4. Tag: Vorträge und Diskussion zu den Staatsorganen II.
(Deutschland, Ungarn, Rumänien), insbesondere Staatsoberhäupter
5. Tag: Vorträge und Diskussion zu dem Gesetzgebungsverfahren
(Deutschland, Ungarn, Rumänien)
6. Tag: Vorträge und Diskussion zum Inhalt und Aufbau der Grundrechte
(Deutschland, Ungarn, Rumänien), insbesondere Freiheitsgrundrechte
7. Tag: Umsetzung der Diskussionsergebnisse anhand eines Planspiels (zum Gesetzgebungsverfahren)
8. Tag: Schriftliche Ausarbeitung der Ergebnisse als Grundlage für ein zusammenfassendes Journal, Abreise der Teilnehmer
Oktatás nyelve: német
Meghirdetési gyakorisága: évente
Félévi tanóraszám: 30
Félévközi ellenőrzés:
Blockseminar, voraussichtilch vom 16.03. bis 23.03. in Timisoara bzw Pécs:
Abgabe einer vorbereitenden Seminararbeit (ca 10 Seiten)
Aktive mündliche Mitarbeit während der Blockveranstaltungen
10 minütiges Kurzreferat zur abgegebenen Seminararbeit
Beteiligung and der Nachbereitung (Journal)
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga és szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
Szóbeli és írásbeli teljesítmény alapján.
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Behandelt wird der Staatsaufbau Deutschlands, Ungarns und Rumäniens, die Stellung der Verfassungsorgane und der Grundrechte. Die politischen Systeme werden rechtsvergleichend gegenübergestellt.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Kiadott anyagok
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
TTIN5001 Studentisches Austauschprojekt IurOP 2007 mit Osijek zum Staats- und Europarecht
Dipl. Jur. Philipp Schneider, lektor
Idegen Nyelvi Csoport
Általános társadalomtudományi ismeretek és szaknyelv
Ajánlott szemeszterek: 6-8; Létszám: 15;
Kredit: 4
2007.02.23. 8.00 – 18.00 / MTESZ 3.
2007.05.05. 8.00 – 18.00 / 207.
Tömbösített óra
A tantárgyfelvétel előzetes követelménye: SZAN0501 Német jogi szaknyelv
Tantárgyi tematika:
Vorträge und rechtsvergleichende Diskussionen finden vormittags (3 h) und nachmittags (2 h) statt. Darüber hinaus finden Besichtigungen vor Ort statt. Die Kosten für Reise und Unterkunft werden von den Fakultäten übernommen.
1. Tag: Anreise der Teilnehmer, Begrüßung, Kennen lernen
2. Tag: Vorträge und Diskussion zum Aufbau der Staaten
(Deutschland, Ungarn, Kroatien), Staatsstrukturen, Verfassungsorgane
3. Tag: Vorträge und Diskussion zur Geschichte und Aufbau der EU
(Deutschland, Ungarn, Kroatien), der Status Ungarns und Kroatiens
4. Tag: Vorträge und Diskussion zur Europäischen Integration
(Deutschland, Ungarn, Kroatien), Umsetzung von EU – Vorschriften
Abreise der Teilnehmer
Oktatás nyelve: német
Meghirdetési gyakorisága: évente
Félévi tanóraszám: 30
Félévközi ellenőrzés:
Blockseminar, voraussichtilch vom 03.05. bis 06.05. in Osijek
Abgabe einer vorbereitenden Seminararbeit (ca 10 Seiten)
Aktive mündliche Mitarbeit während der Blockveranstaltungen
10-minütiges Kurzreferat zur abgegebenen Seminararbeit
Beteiligung an der Nachbereitung (Journal)
Félév végi számonkérés típusa: gyakorlati jegy
Jellege: írásbeli vizsga és szóbeli vizsga
Az osztályzat kialakításának módja:
Szóbeli és írásbeli teljesítmény alapján.
A kurzus feladata a szakképzés céljának megvalósításában:
Behandelt wird der Aufbau der Staaten Deutschland, Ungarn, Kroatien und ihre Stellung im Rahmen des europäischen Integrationsprozesses.
Jegyzetek, segédletek, szakirodalom listája:
Kiadott anyagok
A hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak száma és típusa: -
A foglalkozásokon való részvétel követelményei: TVSZ szerint
A távolmaradás pótlásának lehetősége: TVSZ szerint
|
